Budapest közterületi fáinak állapota az elmúlt években romlott, és a jövőben további veszélyek fenyegetik a növényeket — közölte az InfoRádióban Dezsényi Péter, a BKM Főkert képviselője. A szervezet által kezelt faállomány, amely a városi fák 12–13 százalékát, közel 110 000 fát teszi ki, két évtizede folyamatos megfigyelés alatt áll, és a 2022 óta tapasztalható gyorsuló klímaváltozás érezhető romlást hozott.
Nem csak a hőség a probléma — a városi beavatkozások is számítanak
Az elemzés szerint a forróbb, szárazabb nyarak és a vízhiány jelentik a fő terhelést, de a városi környezet sajátos hatásai — különösen a közműépítések, útépítések és más beruházások — tovább rontják a fák helyzetét. Az emberi tevékenység miatt gyakori a gyökérsérülés vagy gyökérkurtítás, de a törzsön vagy a koronán keletkezett sérülések is a fák későbbi korhadásához, statikai gyengüléséhez vezethetnek, ami balesetveszélyt teremt.
A Főkert igazgatója a városi fák életkörülményeit jellemzően kedvezőtlennek érzékeli: még a parkokban is sokszor rosszabbak a feltételek, mint egy erdei társulásban.
„Mondhatni magányos harcosok”— fogalmazott a szakember, utalva arra, hogy a városi fák nem ugyanazokkal a kompenzáló közösségi körülményekkel rendelkeznek, mint erdei rokonaik.
Mekkora a veszély?
A Főkert szerint a következő 15 évben a klímaváltozás hatására a budapesti fák akár a harmadát is komolyan veszélyeztetheti. A folyamat felgyorsult: az életciklus rövidül, és egyre több fa éri el életének végét a korábbi időpontnál.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Főkert által kezelt fák aránya | 12–13% (~110 000 fa) |
| Időhorizont | 15 év |
| Potenciálisan veszélyeztetett rész | akár 1/3 a faállományból |
Mit lehet tenni — a Főkert megoldásai
Dezsényi szerint a problémát két részre kell bontani: a meglévő, különösen az idősebb fák megóvására, valamint az újratelepítés és városi zöldfelület-tervezés hosszabb távú reformjára. Fontos, hogy az idősebb egyedeknél a közvetlen öntözés sok esetben nem járható út, ezért a hangsúly a talajgazdálkodáson van.
- Talajtakarás — mulcs, apríték, lomb vagy fűnyesedék alkalmazása a talajnedvesség megtartására és a talajélet javítására.
- Talajjavítás és talajgazdálkodási reform — a hosszú távú vízmegtartó képesség növelése érdekében.
- Beruházásoknál gyökérvédelmi intézkedések — a közmű- és útépítések során keletkező gyökérsérülések csökkentése.
Az egyszerű talajtakarásról a szakember úgy fogalmazott, hogy már ez is lényegesen javítja a talajnedvesség megtartását, csökkenti a talaj felmelegedését és elősegíti a talajélet helyreállását, ami közvetlenül kedvez a fák állapotának.
Mi a helyzet a városlakókkal?
Budapest utcáin és parkjaiban sétálva gyakran láthatóak a munkagépek nyomai, gyökérzónát érintő árokásások, illetve friss építési területek — ezek mind hozzájárulhatnak a fák terheléséhez. A lakosság számára ezek a beavatkozások nemcsak esztétikai, hanem biztonsági kérdést is felvetnek: a gyengülő fák nagyobb eséllyel teremtenek balesetveszélyt, különösen hirtelen viharok vagy szélsőséges időjárás esetén.
A Főkert ajánlásai a közműtervezők és önkormányzati döntéshozók számára is fontosak: a zöld infrastruktúra kezelése, a talajvédelem beépítése a beruházások tervezésébe, valamint a parkfenntartási gyakorlatok felülvizsgálata rövid és középtávon is mérsékelheti a veszteségeket.
Az adatok és a javasolt intézkedések tükrében világos, hogy a városi faállomány védelme nem csupán kertészeti kérdés: a biztonság, az élhetőség és a klímaalkalmazkodás szempontjából is stratégiai jelentőségű feladat.
