Régészeti munka a beruházás előtt
A Fejér megyei Daruszentmiklós határában a Szent István Király Múzeum régészei több hónapon keresztül végeztek megelőző feltárást egy tervezett beruházás előtt. A munkát a nyári időszak nagy részében, kemény, tömör talajban végezték, és a kutatás során jelentős mennyiségű anyag került elő, amely több korszak emberi tevékenységére utal.
Terület és időbeliség
A feltárás területe meghaladta a több mint egy hektárt. A leletek rétegződése alapján a kutatók különböző periódusokra osztható emlékanyagot dokumentáltak: a legkorábbi jelenségek a bronzkorhoz kapcsolhatók, míg a leghangsúlyosabb anyagi nyomokat a római kori villagazdaság hagyta maga után. A kerámia- és fémleletek alapján a villahasználat legintenzívebb időszaka az 1–2. század lehetett.
Mit találtak pontosan?
A feltárás során mind építménynyomok, mind egyedi leletek kerültek elő, amelyek segítik a terület használatának és gazdasági szerkezetének rekonstruálását. Kiemelhető például:
- bronzkori jelenségek: egy épület, tárolóvermek és egy többszörös temetkezés;
- római kori gazdasági struktúra jelei: árok- és parcellarendszer, földbe mélyített és cölöpszerkezetes melléképületek;
- nagyobb gödörkomplexum, amely a telep gazdasági-működési köréhez tarozhatott;
- egy különleges bronzdísz: egy Gorgó-fejet ábrázoló díszítés, amely egy bronzedény részeként került elő.
A villa rustica és a környező táj
A megtalált jelenségek alapján a terület valószínűsíthetően egy villa rustica gazdasági zónájának volt része. Bár a villa főépülete a feltárt parcella határán kívül helyezkedik el, a telep környezetében feltárt árkok és parcellák segítenek megérteni, hogyan szerveződött a birtok művelése és milyen kapcsolatban állt a környező táj hasznosításával.
Fontosság a tudomány és a helyi közösség számára
A parcellarendszer és az árok-nyomok rekonstruálása különösen fontos lehet a villa gazdasági hatókörének pontosabb feltérképezéséhez. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a régió római kori és korábbi településhálózatának jobb megértéséhez, továbbá helyi szempontból értékes információkat szolgáltathatnak a tájhasználat történetéről.
Ki találta a legeredetiabb darabot?
A leletanyag egyik leglátványosabb darabja a bronzedényre erősített Gorgó-fej díszítmény volt, amelyet a feltáráson részt vevő önkéntes, Tamási Réka fedezett fel. Az ilyen típusú díszítések ritkábbak a térségben, ezért külön figyelmet kapnak a szakemberek részéről.
Mit jelent ez a beruházás szempontjából?
A megelőző feltárás célja, hogy a tervezett fejlesztés ne sértse a régészeti értékeket, illetve hogy a beruházás előkészítése során a tudományos dokumentáció elkészüljön. A Szent István Király Múzeum közlése szerint a munkálatokat szeptember közepén zárták le, a feltárt anyagot most a további feldolgozás és konzerválás követi.
Adatok áttekintése
| Korszak | Főbb jelenségek |
|---|---|
| Bronzkor | épületnyomok, tárolóvermek, többszörös temetkezés |
| Római kor (1–2. sz.) | parcellarendszer, árokrendszer, cölöpszerkezetes épületek, gödörkomplexum, kerámia- és fémleletek |
Mi következik most?
A feltárt leletek részletes feldolgozása, dokumentálása és konzerválása következik, majd ezeket beépítik a szakmai jelentésbe, amely a beruházás további engedélyezéséhez is szükséges lehet. A kutatás anyaga hozzájárul a megye régészeti kataszterének bővítéséhez és a helyi örökség védelméhez.
Fontos számok és tények: több hónapos feltárás; több mint egy hektár érintett terület; villahasználat az 1–2. század környékén; bronzdísz, Gorgó-motívummal.
