Több szakmai vizsgálat egybehangzó előrejelzése szerint Budapest minden pontján emelkedni fog a hőmérséklet, de a növekedés mértéke a városrészek között jelentősen eltér majd. A főpolgármester pénteken közölt összegzése szerint a következő évtizedekben a belváros marad a legforróbb mag, a pesti oldalon pedig erősebb lesz a terhelés, míg a Budai-hegyekben a melegedés kisebb mértékű.
Mit jelentenek a számok?
A források alapján a század közepe felé számottevő változások várhatók: évente 1–3,5 nappal több hőségriadós nap és 2–4 héttel több trópusi éjszaka várható. Az elmúlt negyven év adatai alapján a város jó részén 3–5 Celsius-fok emelkedés figyelhető meg, míg egyes külső pesti, újonnan beépült területeken a növekedés 6 fokot meghaladó értékeket is elérhet.
„A ma még rendkívülinek számító hőség rendszeressé válik – a hőségriadó eseménykezelés helyett szezonális üzemeltetési feladat lesz.”
Ezt a gondolatot a főpolgármester fogalmazta meg, rámutatva: nem időszakos intézkedésekre, hanem hosszú távú tervezésre van szükség. A megfigyelések és modellezések között szerepelnek az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálatai, valamint a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának távérzékeléses, térinformatikai elemzései.
Hol lesz a legrosszabb a helyzet?
A vizsgálatok részletei szerint a hőterhelés nem egyenletesen oszlik el:
- Belváros: a meleg mag, itt marad leginkább a magas hőterhelés.
- Pesti oldalon: általánosan nagyobb növekedés, különösen a külső, új beépítésű kerületekben.
- Budai-hegyek: mérsékeltebb emelkedés, ám a sérülékenység itt is jelentős lehet.
A lakosság sérülékenysége is eltérő: a Budai-hegyekben a lakók kisebb hőterhelés mellett is érzékenyebbek lehetnek, míg Pesten szórtan vannak olyan tömbök, ahol egyszerre magas a terhelés és a sérülékenység.
Csapadék és szélsőségek
A prognózisok szerint az éves csapadékösszeg átlagosan emelkedni fog: 2030–2050 között körülbelül 1 százalékkal, míg 2050–2070 között 3–5 százalékkal. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a nyári csapadék várhatóan csökkenni fog, a többi évszakban pedig nőni.
| Időszak | Várható változás |
|---|---|
| 2030–2050 | ~1% többlet éves csapadék; 1–3,5 hőségriadós nap/év többlet |
| 2050–2070 | 3–5% többlet éves csapadék; 2–4 hét több trópusi éjszaka |
Emellett a 10 millimétert meghaladó csapadékos napok száma éves szinten növekedni fog, és a viharos napok száma is emelkedhet, előrejelzéstől függően évi 3–13 nappal.
Gyakorlati következmények a városban
A modellek által jelzett változások hatással lesznek a városüzemeltetésre, az egészségügyre és a zöldfelületek fenntartására. A gyakoribb trópusi éjszakák és a hosszabb hőségidőszakok növelik a lakosság hőterhelését, emelik a légkondicionálás és a hálózati terhelés igényét, miközben a nyári aszályok a fák és parkok állapotát rontják.
A főpolgármester szerint a városnak hosszú távon kell gondolkodnia: több zöldet, vizet, fenntartható energiát és zöld közlekedést kell fejleszteni. A bejegyzésben az is szerepel, hogy Budapest az elmúlt években igyekezett uniós forrásokat klímaintézkedésekre fordítani, bár a források elosztását politikai viták is kísérték.
A lakótelepeken, belvárosi utcákon és a külső kerületekben élőknek egyaránt alkalmazkodniuk kell: a városvezetés és a szakmai szervezetek tervei szerint a jövőben a klímaváltozás nem egyszeri vészhelyzetként, hanem szezonális tervezési feladatként jelenik meg az üzemeltetésben.
Az előrejelzések és a főpolgármesteri értékelés alapján egyértelmű: a város klímájának átalakulása helyi szinten is komoly beavatkozásokat, forrásokat és tervezést igényel, ha Budapest meg akarja őrizni élhetőségét a következő évtizedekben.
