Kevesebben váltottak kerületet a fővárosban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben mintegy 29 000 ember változtatta meg állandó lakcímét Budapest kerületei között. Ez kevesebb, mint a 2024-es 32 000, és a három évtizedes idősorban csak egyszer — 2023-ban — volt alacsonyabb a városon belüli költözések száma (28 000).
A statisztika külön kezeli a kerületen belüli költözéseket: ezekből 2025-ben 22 400 történt, ami negatív rekord a három évtizedes adatsorban. Összességében tehát 2025-ben kicsivel több mint 51 000 fő változtatott állandó lakcímet Budapest területén, ha mindkét típust figyelembe vesszük.
Miben különbözik a mostani trend?
Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, Valkó Dávid értelmezésében az elmúlt években érzékelhető csökkenés mögött több tényező állhat. Kiemelte például, hogy a fővárosi ingatlanárak magasabbá váltak, ami sokak számára megnehezíti a költözést vagy a saját lakás megszerzését. Emellett az agglomeráció népszerűségének növekedése is hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben mozognak Budapesten belül.
A számok mögött tehát nem csupán egyszerű statisztikai ingadozás van, hanem gazdasági és életmódbeli átrendeződés: akinek megoldható, az inkább a főváros környékére költözik, vagy megtartja meglévő lakását, a költözések kimaradnak a mobilitási ciklusokból.
Kerületi nyertesek és vesztesek
A településen belüli mozgolódás nem egyenletes: néhány kerület évek óta vonzóbb a betelepülők számára. A KSH adatai alapján a legnagyobb bevándorlást a XI. és a XIII. kerület érte el, mindkettő közel 2 500 új, másik kerületből érkező állandó lakossal. A harmadik helyen a Zugló (XIV. kerület) végzett, alig lemaradva, majd Óbuda–Békásmegyer (III.) és a II. kerület következnek — mindkettőnél nagyjából 1 800 betelepülőt regisztráltak.
- Legnagyobb bevándorlók: XI., XIII. (kb. 2 500-2 500 fő)
- Harmadik hely: XIV. (Zugló)
- További népszerűek: III. (Óbuda), II. kerület (kb. 1 800 fő)
- Legkevesebb bevándorlás: XXIII. és V. kerület (kb. 550 fő)
- Alacsony számok még: XXII. és VI. kerület (kb. 800 fő)
Érdekes jelenség a népességcserélődés: a XIII. kerület nemcsak sok új lakóst vett fel, de az elköltözések számában is vezetett — onnan mintegy 2 700 ember hagyta el a kerületet másik budapesti városrészért. A XIV. kerületből 2 200, a XI.-ből pedig 2 000 fő költözött el. Vagyis a népszerű városrészek között komoly csere zajlik: nem feltétlen növekednek egyszerre, hanem átrendeződnek az ott élők.
„Az elmúlt években érezhetően csökken a Budapesten belüli mobilitás, egyre kevesebben váltanak lakóhelyet” — foglalta össze a trendet Valkó Dávid.
Mi a következménye a budapesti mindennapokra?
A költözési aktivitás csökkenése több területet érint. A helyi szolgáltatások és a közlekedési tervezés számára eltérő mintázatokat adhat, ha a népesség kevésbé mozog: egyes kerületek stabil lakossága megerősödhet, míg mások lassabb megújulást tapasztalhatnak. A lakásépítések és az új projektek koncentrációja — különösen a XI. és a XIII. kerületben — tovább növeli ezen városrészek vonzerejét, ami hosszabb távon is átrendezheti a keresletet és a helyi infrastruktúra igényét.
Az adatok alapján a döntéshozóknak és a helyi önkormányzatoknak érdemes figyelniük arra, hogyan alakul a mobilitás, és milyen hatása van ez a lakásárakra, közlekedésre és a városrészek szociális összetételére. A KSH éves részletes adatai alapot adnak a tervezéshez, de a rövid távú ingadozások mögött mindig érdemes meglátni a hosszabb távú trendeket is.
| Év | Költözések (kerület→kerület) |
|---|---|
| 2023 | 28 000 |
| 2024 | 32 000 |
| 2025 | 29 000 |
