A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése nyomán Budapest hosszú távú gyalogosstratégiát kapott: a dokumentum ütemterve szerint a következő évtizedekben jelentősen átalakulnak a járdák, csomópontok és villamosmegállók, hogy a város lépésről lépésre gyalogosbaráttá és akadálymentessé váljon.
Kik lesznek elsőként érintettek?
A stratégia rövid távú célkitűzései szerint 2030-ra a fővárosi villamosmegállók legalább felét teljes körűen akadálymentesítik. Következő lépésként 2035-re azokat a csomópontokat alakítják át, ahol jelenleg közúti aluljárók vannak, hogy az átkelés korlátozásmentes legyen. Hosszabb távon, 2040-re minden beépített főút mentén biztonságos, akadálymentes járdákat és sűrűbb gyalogátkelőhelyeket terveznek, végül 2050-re kétszáz új gyalogátkelőhelyet létesítenek a fővárosban.
Miért most ez a fókusz?
A stratégia kidolgozása a Budapest Mobilitási Terv folytatásának tekinthető: a terv célja az, hogy a fenntartható közlekedési módok – közösségi közlekedés, kerékpár és gyaloglás – aránya 80 százalék legyen. Jelenleg a budapestiek körülbelül 60 százaléka használ tömegközlekedést, így közvetlenül érintettek a gyalogosinfrastruktúra fejlesztéseiben.
„A város élhetősége, valamint a környezet- és klímavédelmi célok érdekében elengedhetetlen a gyalogos közlekedés kiemelt támogatása.”
A fenti megállapítást a dokumentumban említett szakpolitikusok is megerősítették; a stratégia hangsúlyozza, hogy a dugókat nem a gyalogosok okozzák, hanem a túlzott motorizáció és a túl sok parkolóhely jelenléte az utcákon, amelyek helyet vonnak el padoktól, fáktól és közösségi funkcióktól.
Helyi hatások és lakossági tapasztalatok
A Jászai Mari tértől a XI. kerület lakóutcáiig Budapesten számos helyszínen rövidesen érezhető lesz a változás: a járdarekonstrukciók és új átkelőhelyek csökkentik majd a babakocsival, kerekesszékkel közlekedők akadályait, miközben a forgalomcsillapítás célja a lakóutcák biztonságának növelése. A stratégia külön kitér arra, hogy a gyalogosok számára tervezett fejlesztések nem csak a közlekedést, hanem a közterek használhatóságát és a városképet is javítják.
- 2030: villamosmegállók felének akadálymentesítése
- 2035: aluljárós csomópontok akadálymentesítése
- 2040: lakóutcák forgalomcsillapítása
- 2050: 200 új gyalogátkelőhely
| Év | Cél |
|---|---|
| 2030 | Villamosmegállók ≥50% akadálymentesítése |
| 2035 | Aluljárós csomópontok korlátozásmentesítése |
| 2040 | Minden lakóutca forgalomcsillapított zóna |
| 2050 | 200 új gyalogátkelőhely |
Költségek, források és következő lépések
A források részleteit a közgyűlési anyagból jelenleg nem közölték pontos összegekre bontva. A stratégia azonban a főváros és az állam együttműködését teszi szükségessé, és a közlekedési tárca jelezte, hogy országos szinten is támogatni kívánja az ilyen típusú kezdeményezéseket. A végrehajtás ütemezése helyszíni felméréseket, tervezési munkákat és lakossági egyeztetéseket igényel majd.
Az érintett városrészek lakói és az ott közlekedők hamarosan találkozhatnak részletes helyi ütemtervekkel és a tervezett beavatkozásokkal kapcsolatos tájékoztatásokkal. Addig is a stratégia által kitűzött fő irányok világosak: Budapest köztereinek a gyalogosok számára biztonságosabbá és hozzáférhetőbbé tétele áll a középpontban.
