A számok, amik fájnak: új árszintek az agglomerációban
A Duna House idei adatai szerint az év első nyolc hónapjában a főváros körüli agglomerációban átlagosan 872 000 Ft volt egy ingatlan négyzetméterára, ami 11,5% növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A vevők átlagosan 87,7 millió Ft értékű ingatlant vettek meg — ez közel 11 millió Ft többletet jelent éves viszonylatban.
Az árváltozás nem egyenletes: a déli és délkeleti településeken mérték a legnagyobb emelkedést, míg a nyugati térségben visszaesés is történt. Ez a Budapest felől érkező keresletet és az ingázási szokásokat egyaránt alakítja.
Hol drágult leginkább — és hol csökkentek az árak?
- Délkeleti szektor: 20%-os növekedés, átlag 840 000 Ft/m².
- Déli szektor: 18%-os emelkedés, átlag 850 000 Ft/m².
- Érd: az átlagár 22%-kal nőtt, most 883 000 Ft/m².
- Északi szektor: idén a legdrágább, 6%-os növekedés után 940 000 Ft/m², Dunakeszin 1,18 millió Ft/m².
- Északnyugat: 12%-kal, átlag 895 000 Ft/m².
- Nyugati szektor: 3%-os csökkenés, átlag 898 000 Ft/m², de Budaörsben továbbra is 1 millió Ft/m² felett vannak az árak.
„Az agglomerációban is nagyon erősen hatott az Otthon Start. A Duna House ügyfelei között az első otthonukat vásárlók aránya a tavalyi 21%-ról 28%-ra nőtt” — mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Az Otthon Start program hatása jól látszik: több fiatal vagy első lakásukat vásárló család keresi a Budapestnél olcsóbb, de jó elérhetőségű településeket, ami felfelé hajtja az árakat olyan, korábban olcsóbb térségekben, amelyeket a budapesti közlekedés és szolgáltatások elérnek.
Mi változik a kínálatban — kevesebb „olcsó” lakás
A tranzakciók összetétele is módosul: tavaly az agglomerációs eladások 28%-a zárult 50 millió Ft alatt, idén ez az arány már csak 19%. A 100 millió Ft alatti ingatlanok aránya 81%-ról 69%-ra csökkent. A házak négyzetméterára átlagosan 13%-kal, a lakásoké 9%-kal emelkedett; a lakásoknál a négyzetméterár már meghaladja az 1 millió Ft-ot.
Budapestiek számára ez két szempontból fontos: egyrészt egyre kevesebb a mérsékelt árkategóriájú opció a környező településeken, másrészt a város körüli térségek drágulása hosszabb távon a budapesti ingatlanpiacra is hatást gyakorolhat, különösen a külső zónák beépülésével és a közlekedési fejlesztésekkel összefüggésben.
Konkrét következmények a budapestiek mindennapjaiban
A budapestiek számára az áremelkedés az alábbi gyakorlati következményekkel járhat:
- Akik korábban az agglomerációt olcsó alternatívaként tekintették, most kevesebb választási lehetőséggel találkoznak, és gyakrabban kell kompromisszumot kötniük a település, a közlekedés vagy az ingatlan állapota között.
- Az ingázás költsége és ideje a fontosabb szempontok közé kerül: a jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező települések felértékelődnek, ami újabb áremelkedést indukálhat.
- A fiatal vásárlók — részben az Otthon Start hatására — továbbra is keresik a fővároshoz közel eső, megfizethetőbb lehetőségeket, ami a belső zónák további felértékelődéséhez vezethet.
| Térség | Változás | Átlag (Ft/m²) |
|---|---|---|
| Délkelet | +20% | 840 000 |
| Dél | +18% | 850 000 |
| Észak | +6% | 940 000 |
| Nyugat | -3% | 898 000 |
Az adatok alapján a budapesti ingatlanvásárlók és ingázók számára most különösen fontos, hogy a döntésnél a település megközelíthetőségét, a helyi szolgáltatásokat és a hosszabb távú árszint-változásokat is figyelembe vegyék. A Duna House elemzése rávilágít arra, hogy az agglomeráció immár nem egységes, és a térségek közötti különbségek a következő években is fenntarthatják az elmozdulást a keresleti szerkezetben.
Az adatok forrása: Duna House, részletek a vállalat szezonális jelentésében.
