Magyar Péter miniszterelnök pénteken Kisvárdán azt mondta, hogy meg kell fontolni az árrésstop kivezetését, mert az szerinte „tönkreteszi az agráriumot és a kisboltokat”. A döntés hátteréről és várható következményeiről a miniszterelnök a helyszínen részleteket adott, és együttműködést javasolt a gazdasági szereplőkkel.
Az intézkedés célja és a kormányfő értékelése
Az árrésstopot az előző kormány vezette be azzal a céllal, hogy lassítsa az élelmiszerek drágulását. A kormányfő értékelése szerint azonban az intézkedés eredményeként romlottak a felvásárlási árak, és a kereskedelmi láncok a forgalmazási veszteségek elkerülése érdekében alacsonyabb minőségű, külföldről, többek között Lengyelországból érkező termékeket kínálnak.
„Nem véletlenül kéri mindenki az árrésstop kivezetését, és mivel jelenleg az infláció nem 20–30 százalék, mint az Orbán-kormány alatt, hanem 1,7 százalék, és az utóbbi hónapokban még csökkent is több élelmiszer ára, meg kell fontolni a kamarákkal, az élelmiszer-üzletláncokkal együttműködve az intézkedés kivezetését.”
A miniszterelnök konkrét példaként említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében "több tucat" kisbolt ment tönkre az árrésstop miatt. Ugyanakkor az állítás számszerűsítését a közlemény nem pontosította részletesen, azaz a „több tucat” fogalma pontos adat nélkül marad.
Mi áll a panaszok hátterében?
A kormányfő szerint az intézkedés kettős torzító hatást gyakorolt:
- alacsony felvásárlási árakra kényszerítette a termelőket,
- a nagy élelmiszerláncok a veszteségeik csökkentése érdekében olcsóbb, gyakran import termékeket kínálnak, ami szintén nyomás alá helyezi a hazai termelést és a minőséget.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kivezetésről szóló döntést nem önkényesen, hanem az érintett szereplőkkel – kamarákkal és üzletláncokkal – egyeztetve, tervezetten kell végrehajtani.
| Korábbi cél | Állított következmény |
|---|---|
| Élelmiszer-árak fékezése | Alacsony felvásárlási árak, kisboltok csődje, minőségromlás |
Következmények és teendők
Az árrésstop kivezetése jogi és piaci hatásokkal jár. A miniszterelnök által javasolt egyeztetések célja, hogy a kivezetés ne okozzon hirtelen árváltozásokat a fogyasztói piacon, és a termelők, valamint a kiskereskedők túlélési esélyei ne sérüljenek tovább. A bejelentés egyúttal politikai üzenet is: a kormány a jelenleg alacsony inflációs környezetre hivatkozva indokolja a szabályozás lazítását.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezés kivezetése előtt több kérdés tisztázása szükséges, például:
- milyen ütemezés mellett történne a kivezetés,
- milyen átmeneti támogatási mechanizmusok állnának rendelkezésre a kisboltok és termelők számára,
- milyen garanciákat adnak a fogyasztói árak és a termékminőség védelmére.
A kormányfő hivatkozása az 1,7 százalékos inflációra arra utal, hogy a makrogazdasági környezet más, mint amikor a stopot bevezették. Ugyanakkor az intézkedés eltörlése önmagában nem oldja meg a piaci torzulásokat: a verseny feltételeinek rendezése, a beszállítói láncok átláthatósága és a mezőgazdasági jövedelmezőség javítása egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a kivezetés hosszú távon ne vezessen újabb problémákhoz.
A miniszterelnök beszédét a helyszínen készült tudósítások és a kormányzati közlemény is rögzítette; a további részleteket – például a kivezetés pontos időzítését vagy a tervezett kompenzációs elemeket – a kormány várhatóan az egyeztetések lezárulta után hozza nyilvánosságra.
