A több mint 70 éves mályi téglagyár sorsa az elmúlt években drámai fordulatot vett: a vállalat 2020 óta súlyos veszteségeket termelt, 2023 óta felszámolás alatt áll, és a telephelyet végül olyan társaság vásárolta meg, amely nem tervezi fenntartani a téglagyártást a helyszínen. A fejlemények a térség munkahelyeire, ingatlanértékeire és a helyi közösség életére is hatással lehetnek.
Az eladás és a számok
A források szerint a cég 2022-ben még jelentős veszteséggel zárt: az évre vonatkozóan 523 millió forint veszteséget jegyeztek fel, és az üzemi termelés 2021-ben állt le. A felszámolási eljárás során 2025 februárjában a telephelyet 2,2 milliárd forintos kikiáltási áron hirdették meg. Végül idén márciusban a Szerwool Hungária Kft. lett a vevő, a vételár azonban időközben jelentősen csökkent, a források szerint a tranzakció végső összege 900 millió forint volt.
| Időpont | Esemény | Összeg |
|---|---|---|
| 2021 | Utolsó teljes éves termelés | — |
| 2022 | Üzemi veszteség | 523 000 000 Ft |
| 2023 | Felszámolás kezdete | — |
| 2025. február | Kikiáltási ár | 2 200 000 000 Ft |
| 2026. március | Adásvétel | 900 000 000 Ft |
A tulajdonos álláspontja és politikai említések
Stark Gábor, az üzem korábbi tulajdonosa a források szerint azt állítja, hogy felsőbb körök részéről utalásokat kapott: szerinte jelezték neki, hogy nagyobb eséllyel menthetné meg a gyárat, ha belépne a helyi Fideszbe. Hozzátette továbbá, hogy az előző kormány bizonyos tisztviselőinek lépései arra engedtek következtetni, hogy a céget részben kiszorítani, majd alacsony áron megszerezni kívánják.
Egy, a tulajdonos által említett politikai tervet a lapok úgy idéznek, mint az úgynevezett „Lázár-terv”, amelyről Stark szerint az építőanyag-gyártásban a magyar cégek részesedésének növeléséről beszéltek. Állítása szerint a gyakorlatban ez a közbeszerzési struktúrák módosításával járt volna, aminek a helyi vállalkozás számára negatív következményei lehettek.
"téglagyári tevékenység nem szerepel a terveik között"
A vevő, a Szerwool Hungária Kft. a források szerint jelezte: „téglagyári tevékenység nem szerepel a terveik között”. Az új tulajdonos azonban nem részletezte, hogy milyen hasznosítási irányra készül a területtel és az agyagbányával.
Mi marad a munkásoknak és a közösségnek?
Az üzem leállása és az átalakulás súlyos következményekkel járhat azok számára, akik a gyárban vagy a vele közvetetten összefüggő ágazatokban dolgoztak. A források szerint az üzem 2022 óta nem működött folyamatosan, ami a dolgozók számára hosszú bizonytalanságot eredményezett. A tulajdonos korábbi dolgozójának tapasztalatait a helyi sajtó bemutatta – ezek emberi történeteket is tükröznek: megélhetési nehézséget, karrierváltást és a munkavállalók reményének törését.
- Az üzem korábban jelentős helyi munkaadó volt.
- A vevő nem tervezi a téglagyártás folytatását a telephelyen.
- A teljes vételár lényegesen elmaradt a korábbi értékbecslésektől.
Az eset rávilágít arra a kérdésre is, miként alakul a hazai ipari termelés sorsa a centralizált közbeszerzési gyakorlat és a piacpolitikai döntések fényében. A történet mindenképpen további vizsgálatot és helyi párbeszédet igényel: a telephely hasznosítása, a dolgozók sorsa és a térségi ipari kapacitások megőrzése lokális és regionális érdek egyaránt.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem ismert, hogy az állam él-e elővásárlási jogával, illetve tervez-e beavatkozást a telek vagy a bánya jövőjével kapcsolatban. A helyi közösség számára most a legfontosabb, hogy a tulajdonosváltás mögötti szándékok és a tervezett beruházások mielőbb tisztázódjanak.
