A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban igazolta a lépfene (Bacillus anthracis) jelenlétét, miután egy borsodivánkai húshasznú telepen hat állat hirtelen elhullott. A hatóságok a kórképpel kapcsolatos járványügyi intézkedéseket azonnal életbe léptették, a védekezésbe pedig a Magyar Honvédség Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézetét is bevonták a környezeti minták elemzésére.
Mi történt pontosan?
A vizsgálat a nagy létszámú, kizárólag húshasznú szarvasmarhákat tartó borsodivánkai gazdaságban indult, miután a telepen rövid időn belül több állat elpusztult. A Nébih jelentése szerint a telepen valamennyi fogékony állatot megelőző jelleggel beoltották lépfene ellen azonnal. Emellett a környezeti minták feldolgozásához a honvédség kutató intézetének együttműködését kérték.
Nem csak Borsodivánkán bukkant fel a baktérium
A hatóság megerősítette, hogy a közelben, Heves vármegyében, Poroszlón is kimutatták a baktériumot: ott egy szarvasmarha hirtelen elhullása után kezdődött meg a kivizsgálás. Poroszlón a tünetmentes állatokat vakcinázták megelőzésként, a klinikai tüneteket mutató vagy vakcinázhatatlan egyedeket pedig antibiotikumos kezeléssel látták el.
A járványügyi kockázat és a talaj szerepe
A Nébih tájékoztatása rámutat, hogy a lépfene különösen veszélyes az állattartók számára, mert a kórokozó spórái hosszú időn keresztül, akár évtizedekig is életképesek maradhatnak a talajban. A betegség nem tekinthető tipikusan ragályosnak abban az értelemben, hogy a Bacillus anthracis a külvilágban nem szaporodik, és általában nem terjed közvetlen állatról állatra. A fertőzés leggyakrabban szennyezett talajjal érintkezve, ritkábban szennyezett ivóvíz vagy takarmány útján következik be.
Járványügyi intézkedések a helyszínen
Az eddigi intézkedések az alábbiak voltak:
- Teljes oltáskampány a fogékony állományban Borsodivánkán.
- Klinikai ellátás és antibiotikum-kezelés a Poroszlón tüneteket mutató egyedeknél.
- Környezeti mintavétel és laboratóriumi vizsgálat a honvédségi járványvédelmi kutatóintézet bevonásával.
Mi lehet a forrás és mit vizsgálnak tovább?
Jelenleg nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a borsodivánkai és a poroszlói megbetegedések ugyanattól a fertőzési forrástól származnának, vagy egymástól függetlenül alakultak ki. A hatóságok nyomozzák az esetek epidemiológiai összefüggéseit, a környezeti minták eredményei, valamint a mintázat alapján próbálják meghatározni a lehetséges expozíciós útvonalakat.
Mit jelent ez a gazdák és a helyi közösségek számára?
A lépfene felbukkanása nemcsak az érintett telepek működését veszélyezteti, hanem anyagi és pszichés terhet ró az állattartókra: a hirtelen állatveszteség, a karanténintézkedések és a talaj hosszú távú fertőzöttsége komoly következményekkel járhat. A régió vidékén sok család megélhetése függ a szarvasmarha-tartástól, ezért a hatósági beavatkozások célja nemcsak a járvány terjedésének megakadályozása, hanem a gazdák támogatása és a biztonság visszaállítása is.
| Helyszín | Esemény |
|---|---|
| Borsodivánka | 6 hirtelen elhullott állat; oltás a fogékony állományban |
| Poroszló | 1 hirtelen elhullás; tünetmentesek vakcinálása, beteg állatok antibiotikumos kezelése |
A vizsgálatok és a laboratóriumi elemzések folyamatban vannak; a Nébih és a bevont katonai kutatóintézet eredményei döntőek abban, hogy milyen további járványügyi és környezetvédelmi lépések szükségesek a fertőzés felszámolásához.
Az állattartók és a helyi közösségek számára a hatóságok által végrehajtott oltási és kezelési munkák, valamint a környezeti mintavételek jelenthetik jelenleg a legfontosabb védelmet és információforrást a kockázat minimalizálására.
