A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés csütörtöki ülésén egyértelműen kiállt a megyei önkormányzatok megtartása és megerősítése mellett: a testület 23 igen szavazattal és 2 tartózkodással fogadta el az állásfoglalást, amely a területi középszint fenntartását javasolja a jövő fejlesztéspolitikája számára.
Miért lett vita az önkormányzatok jövője?
A vita Magyar Péter miniszterelnök szeptember eleji kijelentésével vált hangsúlyossá: a politikus arra utalt, hogy a jelenlegi megyei rendszer „feleslegessé és okafogyottá vált”, mert a korábbi feladatok nagy része eltűnt vagy más intézményekhez került, és felvetette a működési költségek csökkentésének lehetőségét. A megyei testületek ezt követően országosan is ellenérzéseket jeleztek.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés mostani határozata szakmai és politikai válasz volt erre a felvetésre: a testület hangsúlyozza, hogy a megyei önkormányzatok továbbra is fontos szerepet töltenek be a területfejlesztésben, a települések közötti koordinációban és az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó térségi tervezésben.
„A megyei önkormányzati rendszer jelenlegi formájában feleslegessé és okafogyottá vált” — Magyar Péter.
Mit jelent ez a gyakorlatban a megyében?
Az állásfoglalás rávilágít arra is, hogy bár 2012 óta a megyék nem tartanak fenn iskolákat, kórházakat vagy szociális intézményeket, a területi tervezés és a forráskoordináció maradt olyan feladatkör, amelynek hiányában a helyi fejlesztési elképzelések darabokra eshetnek.
Ez különösen igaz Borsod-Abaúj-Zemplénre, ahol a településhálózat és a fejlettségi különbségek miatt a középszintű tervezés és forráselosztás hatása közvetlenül érinti a lakosok mindennapjait: útfejlesztések, közlekedési kapcsolatok, foglalkoztatási programok és a helyi gazdaságélénkítő beruházások mind olyan területek, ahol a megye koordináló szerepe látszik.
Mit kér a megyei testület?
A közgyűlés csatolt egy szakmai anyagot, amelyhez egyetértését jelezte: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége által javasolt irány az, hogy a megyei szintet erősítsék, és újragondolják a területfejlesztési, koordinációs feladatok szervezeti kereteit.
- Fenntartani a megyei szintet a tervezésben és forrásszervezésben
- Megbízható szerepet biztosítani a 2028–2034-es uniós fejlesztési ciklus előkészítésében
- Elkerülni a feladatok szétszórását, amely súlyos területi egyenlőtlenségekhez vezethet
A megyei képviselők hangsúlyozták: készségesek minden olyan feladat ellátására, amely a helyben élők és közösségek érdekeit szolgálja, és nyitottak a feladatkörök szakmai újragondolására is, amennyiben az növeli a hatékonyságot és javítja az ellátást.
| Szavazati eredmény | Szám |
|---|---|
| Igen | 23 |
| Tartózkodás | 2 |
A testület döntése nem kötelező érvényű a kormány felé, de politikai üzenetként szolgál: a megye vezetői nem csupán a szervezeti létjogosultságot védik, hanem a helyi közösségekhez kötődő fejlesztési források tervezett elosztásának védelmét is.
Mit hozhat a jövő?
A következő hónapokban várhatóan folytatódik a szakmai és politikai egyeztetés a középszint szerepéről. A kormány ígéretet tett a megyei közgyűlések hatásköreinek és intézményeinek felülvizsgálatára; e folyamat eredménye pedig döntő lehet arra nézve, hogy a térségi fejlesztések koordinációja milyen intézményi keretek között valósul meg.
Amíg a döntések nem születnek meg, a megyei önkormányzatok nyomása és szakmai érvei — amint azt Borsod döntése is mutatja — meghatározó tényező lehet abban, hogy a területi középszint vagy megszűnik, vagy átalakulva, megerősödve marad a magyar közigazgatási rendszerben.
