A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés csütörtöki ülése egyértelmű helyzetértékeléssel zárult: nagy többséggel elfogadtak egy állásfoglalást, amely a vármegyei önkormányzatok megszüntetésével járó tervezett változtatások ellen emel szót. A testület szerint az intézményrendszer gyengítése súlyos veszélyt jelenthet a kistelepülések felzárkóztatására és a területfejlesztés hatékonyságára.
Mi áll a dokumentumban?
A közgyűlés napirendjén összesen húsz előterjesztés szerepelt, a képviselők közel ezer oldalnyi anyagot tárgyaltak. Az ülés során külön téma volt a vármegyék jövőjét érintő, a Mi Hazánk által benyújtott javaslat, amely a vármegyék átszervezését vagy megszüntetését vetette fel.
A közgyűlés döntése nagy többségét tükrözi: ketten tartózkodtak a szavazásnál — az MSZP-s Pap Zsolt és a Momentum politikusa, Kovács József —, minden más képviselő támogatott vagy igennel voksolt. A testület azzal érvel, hogy a vármegyei önkormányzatok gyakorlatilag elválaszthatatlanok a megyei fejlesztési feladatok ellátásától, a helyi együttműködések megszűnése pedig rombolná az eddigi eredményeket.
Vita és személyes megnyilvánulások
A vita nyitányaként a vármegyei közgyűlés ülése az országgyűlési képviselők bemutatkozásával kezdődött volna, ám a megye hét választókerületéből hatot a Tisza Párt jelöltjei nyertek az áprilisi választásokon, és a bemutatkozási lehetőséggel ezúttal nem éltek.
A vármegyék lehetséges átszervezéséről korábban a miniszterelnök azt jelezte, hogy megfontolják a rendszer átalakítását, és egy Facebook-posztban úgy fogalmazott, hogy „jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált”. Ezzel szemben a megyei testület az állásfoglalásban a felvetett irányt elutasította.
„Megalapozatlannak és ezért sértőnek nevezem, hogy kifizetőhelynek nevezték a közgyűlést” — mondta Bánné Gál Boglárka, a közgyűlés elnöke.
A közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a vármegyei szervezet eddigi működése az együttműködésre és a szakmai munkára épült, amely szerinte hozzájárult a megye fejlődéséhez. Kifogásolta továbbá, hogy a kormány döntéseket hoz egyeztetés nélkül, és véleménye szerint nem ismerik a vármegyék tényleges feladatait és az állami finanszírozás mértékét.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A testület érvei alapján a vármegyei önkormányzatok szerepe elsősorban a területfejlesztés koordinálásában, pályázatok előkészítésében és a helyi önkormányzatok támogatásában jelentkezik. A megye szerint az intézményrendszer esetleges gyengítése hátrányosan érintené a kistelepüléseket, különösen azokat, amelyek fejlesztési, infrastrukturális és szolgáltatási hiányosságokkal küzdenek.
- Fejlesztési projekteknél összehangoló szerep
- Pályázati források előkészítése és menedzsmentje
- Helyi együttműködések létrehozása és fenntartása
Az állásfoglalásból az is kiviláglik, hogy a megye vezetése a további egyeztetésekre és átlátható tervezésre szólít fel, mert szerintük a gyors, előkészítés nélküli lépések hosszú távú fejlesztési hátrányokat okozhatnak.
| Elem | Megjegyzés |
|---|---|
| Szavazás eredménye | nagy többség az állásfoglalás mellett; 2 tartózkodás |
| Fő aggály | területfejlesztés és kistelepülések felzárkóztatása |
| Indoklás | egyeztetés hiánya, finanszírozási és feladat-ismeret hiányosságai |
Mi következik most?
A közgyűlés állásfoglalása politikai nyomatékot ad a megyei vezetés véleményének, de önmagában nem kötelezi a döntéshozó központi szerveket. A dokumentum célja elsősorban az érdekképviselet és a párbeszéd kezdeményezése: a megye azt várja, hogy a tervezett változtatásokról alapos szakmai egyeztetés és hatásvizsgálat készüljön.
Amíg a központi kormányzati irány nem születik meg, a vármegyei testület fenntartja álláspontját, és továbbra is az együttműködés és a megyei fejlesztési érdekek hangsúlyozása mellett fog dolgozni.
A döntés közvetlen következményeit leginkább a megye kisebb települései fogják megérezni: a finanszírozási és koordinációs változások hatása a helyi beruházások ütemére és a szolgáltatások elérhetőségére lehet kihatással.
