Bontás a vasútközeli területen
Hétfőn megkezdődtek az elhagyatott, romos állapotú épületek bontási munkái a Rákosrendező területén – jelentette be Tóth József, a XIII. kerület polgármestere a Facebook-oldalán. A beavatkozás azokra az egykori MÁV-dolgozói lakásokra irányul, amelyek az elmúlt időszakban többször kerültek lakatlan, majd illegálisan elfoglalt állapotba.
A polgármesteri közlés szerint a kerület azért lépett, mert a környéken élők hosszú ideje a helyzet megoldását kérték: a romos épületek biztonsági és környezetvédelmi kockázatot, valamint köztisztasági problémákat okoztak. A júliusi nyílt levélben a lakosság több mint ezer aláírással fordult a főváros és a kormány illetékesei felé a terület rendezéséért.
Mit csinált eddig az önkormányzat?
A XIII. kerületi vezetés – hangsúlyozta Tóth József – maga is felajánlotta segítségét, noha közigazgatásilag és tulajdonjogilag nem érintett a terület. Ennek keretében az önkormányzat végezte el a bontás egy fázisát, a romosítási munkálatokat saját költségen.
- Július: lakossági nyílt levél a főváros és a kormány felé, több mint 1 000 aláírással.
- Nyár vége: a kerület közbeszerzési eljárást folytatott le a bontás elvégzésére.
- Hétfő: megkezdődtek a helyszíni bontási munkálatok.
- Következő lépés: a Budapesti Közművek (BKM) a tulajdonosként a törmelék elszállítását vállalta.
Mi várható a következő hetekben?
A polgármester tájékoztatása szerint a bontási munkák várhatóan körülbelül egy hónap alatt zárulnak le; ezt követően a BKM vállalta a törmelék elszállítását. Tóth József abban bízik, hogy a romok mielőbb eltávolításra kerülnek, mert félő, hogy különben a terület illegális hulladéklerakóként funkcionál majd.
| Érintett fél | Feladat | Határidő / időtartam |
|---|---|---|
| XIII. kerületi önkormányzat | Bontás / romosítás saját költségen | Kedvező esetben: bontási fázis – 1 hónap |
| Budapesti Közművek (BKM) | Törmelék és romok elszállítása | Azonnali intézkedésként ígért |
Miért fontos ez a XIV–XIII. kerület határában élőknek?
Rákosrendező a város egyik olyan része, ahol a vasúti infrastruktúra és a régebbi lakóépületek keverednek. Az elhagyott házak nemcsak esztétikai problémát jelentenek: a beázott, omladozó épületek balesetveszélyt hordoznak, és vonzzák az illegális szemétlerakást. A környék lakói hónapok óta panaszolták, hogy romok, graffiti és szemetelés rontja a közbiztonság és a közegészségügy helyzetét.
A városvezetés lépése így egyszerre válasz a lakossági nyomásra és megelőző intézkedés: a gyors romosítás csökkentheti a további illegális beköltözések és a közterületi lerakók kialakulásának esélyét.
Kik a szereplők az ügyben?
A terület jelenlegi tulajdonosa a Budapesti Közművek, amelyet a fővárosi önkormányzat vásárolt meg. A beruházási előzmények között szerepel, hogy korábban kormányzati, majd külföldi befektetői érdeklődés is felmerült, a főváros viszont élve elővásárlási jogával megvásárolta a hét telekből álló ingatlanegyüttest.
A Közművek és a fővárosi vezetés korábbi közleményei alapján a terület későbbi beépítésére pályázatot hirdettek, és a tervezés része lehet egy nagyobb fejlesztési programnak, amelyről azonban a mostani bontási munkák nem adnak részletes műszaki vagy ütemezési tájékoztatást.
Az érintett környéken lakók szerint a gyors intézkedés megnyugtató, de sokan azt is hozzátették, hogy lényeges lesz az, miként kezelik a bontás után megmaradó telkeket: addig, amíg nincs használható, biztonságos funkció, a probléma részben visszatérhet.
Az ügy következő fontos mérföldköve, hogy a BKM időben és teljes körűen eltávolítja-e a törmeléket – ezt a XIII. kerület és a helyi közösség is figyelemmel kíséri.
