A Boston Consulting Group (BCG) által készített Intelligent Cities Index 2026 jelentése alapján Budapest a 61 vizsgált nagyvárosból a 57. helyen végzett a digitális felkészültség rangsorában, ami a város európai összevetésben elfoglalt hátrasorolt pozíciójára hívja fel a figyelmet. A tanulmány a helyezés magyarázataként elsősorban az alacsony innovációs szintet és a forráshiányt említi.
Mire építettek és mit mértek?
A BCG több dimenzió mentén alkotta meg az „intelligens város indexet”: vizsgálták a városi digitális szolgáltatások kínálatát és használatát, az intelligens megoldások — köztük a mesterséges intelligencia — beépülését a városi életbe, valamint az innovációs ökoszisztéma dinamizmusát. A kutatásban 61 nagyváros szerepelt, köztük 20 európai, 12 amerikai, 17 ázsiai-csendes-óceáni és 12 közel-keleti és észak-afrikai város.
A listát London vezeti, majd Dubai, New York City és Washington következnek; európai városok közül Amszterdam került még az élmezőnybe. A közép-európai térségből a vizsgált városok között csak Varsó és Budapest szerepelnek: Varsó a 47., Budapest a 57. helyet foglalja el. A rangsor elején és végén álló városok közötti különbség jól mutatja, milyen tágak lehetnek a fejlesztési lehetőségek.
Mit mutatnak a konkrét számok?
| Mutató | Budapest | Maximálisan elérhető |
|---|---|---|
| Intelligens város index | 48 | 85 |
| Helyezés | 57/61 | — |
A 48/85 pont azt jelzi, hogy a városban rendelkezésre álló digitális eszközök és szolgáltatások csak részben használatosak vagy elérhetőek, és a felhasználói penetráció alacsonyabb a jobb helyezést elért településekhez képest.
Ki használja ma a digitális megoldásokat?
A tanulmány külön felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális szolgáltatásokat leginkább a fiatalabb korosztály, jellemzően a 35 éven aluliak veszik igénybe. Ez azt jelenti, hogy a városi digitális szolgáltatások jelenlegi elterjedtsége szűk demográfiai réteghez kötődik, ami korlátozza a széleskörű hatást és a gazdasági hasznot.
- Alacsony innovációs intenzitás — kevés a vibráló startup- és fejlesztői ökoszisztéma.
- Forráshiány — a befektetések és a közpénzek iránya nem elegendő a gyorsabb előrelépéshez.
- Alacsony használati arány — a szolgáltatások nem érnek el széles rétegeket.
Mit jelent ez Budapesten, a helyszínen?
A fővárosi lakosok és helyi vállalkozások számára a hátrányok gyakorlati következményekkel járnak: lassabb digitális szolgáltatásfejlesztés az önkormányzatoknál és közszolgáltatásoknál, kevesebb helyi technológiai munkahely, valamint korlátozottabb lehetőségek az MI-alkalmazások bevonására a városi közlekedésben, ügyintézésben vagy turizmusban.
A belvárosi és budai kerületekben, ahol a technológiai vállalkozások és a fiatal szakemberek koncentrálódnak, a tapasztalatok vegyesek: van élénkülés, de az országos és nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy a gyors növekedéshez több forrás, szabályozási ösztönzés és együttműködés szükséges.
Következmények és tennivalók
A BCG ajánlása szerint a városok számára kulcsfontosságú egy vibráló innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely támogatja a vállalkozói szellemet és a gyakorlati megoldásokat. Budapesten ez több szereplő közös erőfeszítését igényli: önkormányzatok, felsőoktatás, vállalatok és befektetők együttműködését, valamint célzott források biztosítását a digitális infrastruktúra és a képzések fejlesztésére.
A helyzet sürgősségét jelzi, hogy a városok versenyképessége egyre inkább a digitális szolgáltatások és az MI-képességek fejlettségén múlik. Budapest számára a 57. hely nem csupán statisztika: ez közvetlen hatással lehet a befektetésekre, a tehetségek megtartására és az életminőségre is.
