A Szent István Vidékfejlesztési Program keretében Borsod-Abaúj-Zemplén két mintatérsége - a gönci és a tiszaújvárosi körzet - települései elkezdték egyeztetni, hogy milyen beruházásokat tartanak elsődlegesnek. A polgármesterek szerint a részletekre vonatkozó központi tájékoztatás még hiányos, ám a helyi prioritások körvonalazódtak: útépítés, óvodabővítés, csatornázás és vállalkozások letelepítése szerepel a leggyakoribb igények között.
Helyi igények, közös koordináció
A gönci mintatérség településein a fejlesztési elképzelések összehangolását tartják kulcsfontosságúnak. Hidasnémeti független polgármestere elmondta, hogy nemrég értesültek arról, hogy részesei a programnak, ugyanakkor több, forrást igénylő feladat vár megvalósításra. A települések vezetői szerint szükséges, hogy a munkák és a pénzeszközök úgy rendeződjenek, hogy azok a legtöbb lakos számára hozhassanak kézzelfogható javulást.
„a napokban szereztek tudomást arról, hogy részesei a programnak”
A gondolat az, hogy a közösen eltervezett beruházások hatékonyabbak lehetnek: például a csatornahálózatok, úthálózatok vagy intézményi bővítések koordinált megvalósítása költségmegtakarítással és jobb szolgáltatási eredményekkel járhat.
Konkrét célok és lakossági hatások
Hernádvécse polgármestere több, közvetlenül a családok életét érintő beavatkozást említett. Elsődlegesen az óvoda és a bölcsőde bővítése, korszerűsítése szerepel a kívánságlistán, de a hulladékkezelés javítása és a munkahelyteremtés is fontos cél. A településvezető szerint a vállalkozások vonzására kell koncentrálni, hogy a helyben lakók számára ne csak szolgáltatások, hanem munkalehetőségek is adódjanak.
Göncruszka szintén több műszaki jellegű fejlesztést tervez: a szennyvízhálózat kiépítése, utak és közösségi épületek felújítása szerepel a listán. A polgármester hangsúlyozta, hogy ha lehetséges, a beruházásokat szomszédos településekkel közösen valósítanák meg, így osztva meg a terheket és növelve az eredmény hatékonyságát.
Tiszaújvárosi térség: fejlődés, de több igény maradt
A tiszaújvárosi mintatérségben a nagyobb települések, köztük Taktaharkány, a helyi vezetés szerint már látható fejlesztéseken mentek keresztül az elmúlt években, ám ezek nem zárják ki az újabb beavatkozás szükségességét. A polgármester megfogalmazása szerint egy település soha nincs kész: ez azt jelenti, hogy folyamatos a szükség a beruházásokra, legyen szó közlekedési, oktatási vagy közműfejlesztésekről.
A tervek végrehajtásához azonban elengedhetetlen lesz a részletes állami tájékoztatás és a források pontos megosztása. A polgármesterek egybehangzóan arra számítanak, hogy amint megérkeznek a program részletes feltételei, a helyi terveket sorra állítják majd végrehajtási sorrendbe.
Mit jelent ez a lakosoknak?
- Óvodabővítések és korszerűsítések: csökkenő zsúfoltság, jobb ellátás a kisgyermekes családoknak.
- Csatornázás és útjavítások: hosszabb távon egészségügyi és közlekedési előnyök; értéknövelő hatás a helyi ingatlanpiacon.
- Vállalkozásvonzás: helyi munkahelyek, kevesebb ingázás, stabilabb helyi gazdaság.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi helyzetben a települések többsége várja a program részletes feltételeit és a pályázati kereteket. Addig a települési vezetők előkészítő munkát végeznek: felméréseket készítenek, priorizálnak, és egyeztetik a szomszédos községekkel a lehetséges közös projekteket.
| Mintatérség | Például említett fejlesztések |
|---|---|
| Gönci | csatornázás, utak felújítása, óvodabővítés |
| Tiszaújvárosi | intézménykorszerűsítés, vállalkozásvonzás, közműfejlesztés |
A több településen felmerült igények és a közös fellépés szándéka arra utalnak, hogy a Szent István-program potenciálisan érdemi változást hozhat a vidéki borsodi közösségek életében. Az eredményesség azonban nagyrészt attól függ, mikor és milyen formában érkezik meg a pontos állami keret, és hogyan tudják a helyi szereplők a lehetőségeket projekttervekké formálni.
Amint a központi részletszabályok elérhetővé válnak, a települések további lépéseket terveznek a tervek finomítására és a pályázati felkészülésre.
