Veszteség a költségvetésben és jogi lépés lehetősége
Karácsony Gergely főpolgármester a Népszavának adott interjúban azt mondta, hogy Budapest akár peres eljárást is indíthat a Tisza-kormánnyal szemben a vitatott szolidaritási hozzájárulás mértékéről, ha nem kötnek olyan megállapodást, amely a jelenleg folyamatban lévő pereket is rendezi. A nyilatkozat szerint a városvezetés nem zárja ki a jogi utat, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy bár a szolidaritási hozzájárulás mérséklése rövid távon enyhítheti a város pénzügyi terheit, ez nem tekinthető végleges megoldásnak. Szerinte át kell alakítani az egész önkormányzati finanszírozási rendszert, mert a jelenlegi konstrukció hosszabb távon fenntarthatatlan.
"feltéve, hogy nem kötünk a Tisza-kormánnyal egy olyan megállapodást, amely a folyamatban lévő pereket is érinti"
Karácsony kiemelte, hogy a szolidaritási hozzájárulás körüli jogvita miatt eddig nem érkezett semmilyen állami normatíva a fővároshoz, amit a főváros mintegy 50 milliárd forintos kiesésként értékel. A közlekedési normatívára vonatkozó elmaradt állami hozzájárulásról szóló állítás különösen érzékenyen érintheti a budapesti közösségi közlekedést, amelyet a főpolgármester "nevetségesen kevésnek" nevezett a valós működési költségek fedezéséhez képest.
Mi áll a vitában — a főbb számok
| Tétel | Karácsony által közölt adat |
|---|---|
| Elmaradt állami normatíva hatása | 50 000 000 000 Ft |
| A szolidaritási hozzájárulás azonnali eltörlése esetén becsült kiesés a központi költségvetésnek | 400 000 000 000 Ft |
| Javasolt arány, hogy Budapesten a kiadások hány százalékát fedezze állami normatíva | 40% |
Ezek a számok a város költségvetésének szerkezetére és a szolgáltatások fenntarthatóságára nézve kiemelten fontosak. A főpolgármester szerint amíg nem rendeződik a vita, jelentős bizonytalanság marad a működési költségek fedezésében, illetve a tervezhető fejlesztések és napi szolgáltatások finanszírozásában.
Konkrét következmények a budapestiekre
A városvezetés kijelentései alapján a vita és a kapcsolódó jogi eljárások többféle hatással lehetnek a budapestiek életére:
- a közösségi közlekedés működésének finanszírozása szűkebb mozgásteret kap, ami szolgáltatáscsökkenés vagy áremelések kockázatát hordozhatja magában;
- a működési költségvetésen belüli lyukak betömésére fordított források csökkenthetik a fejlesztésekre szánt forrást;
- ha nem születik megállapodás, a város pereskedése jogi és időbeli elhúzódással járhat, ami további költségeket eredményez.
Karácsony ugyanakkor optimista abban a tekintetben, hogy az uniós forrásokból érkező fejlesztések jelentős előrelépést hozhatnak: "ha minden most tervbe vett projekt megvalósul, akkor óriási előrelépés lesz ez a városnak" — fogalmazott. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy ez nem pótolja a működési források stabilitását, amelyhez elengedhetetlen az állami normatívák rendezése.
Mi következik most?
A főpolgármester szerint reális elvárás, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere felülvizsgálatra kerüljön, ám az azonnali eltörlése nem várható, mivel az a központi költségvetés számára súlyos, 400 milliárd forintos kiesést okozna. Amennyiben a Tisza-kormánnyal nem sikerül egyezséget kötni október elejéig, a városvezetés előrevetítette, hogy "nagyon nagy csattanás" következhet az önkormányzatok és a kormány között.
Az ügy jogi irányba terelése és a folyamatban lévő perek sorsának rendezése a következő hetekben meghatározó lesz arra nézve, hogy a főváros milyen rugalmassággal tud gazdálkodni a jövő évi költségvetésben. A budapestiek számára a lépések következményeit elsősorban a szolgáltatások színvonala és a helyi adópolitika változásai fogják érezhetővé tenni.
