A város rejtett történetei a gyaloglás ritmusában
Szombaton délután a Belvárosi helyismereti séta várakozáson felüli érdeklődést váltott ki: a Templomos túrán mintegy 160 ember vett részt, a csoport a miskolci zsinagógában gyülekezett, majd a „Kakas”-templom és a Belvárosi evangélikus templom érintésével folytatta útját.
A programot, amely a MiMi applikációhoz kapcsolódó helyismereti sétaként szerveződött, Reiman Zoltán amatőr helytörténész vezette, aki a Szemelvények Miskolc város történetéből című blog szerzőjeként és a miskolci önkormányzat civil referenseként ismert a helyi közönség számára. A séta résztvevői a helyszíneken kiegészítő ismereteket kaptak, és zarándokútlevelet vihettek haza.
Történetek a zsinagógától a templomokig
Az első állomás a Kazinczy Ferenc utca 7. alatti, Miskolc egyetlen megmaradt zsinagógája volt. A séta során elhangzott, hogy a városba először 1726-ban érkezett három zsidó család, és a betelepedés kezdeti éveiben a közösség kereskedelmi tevékenységhez is kapcsolódó engedélyeket kért, például pálinkafőzdére. A XVIII. század 30-as éveitől aztán növekedett a betelepülés: a források szerint az érkezők között voltak, akik a Cseh Királyságból, Galíciából, Morvaországból és a cári Oroszországból érkeztek.
A zsinagóga történetéhez kapcsolódóan Markovics Zsolt, a Miskolci Zsidó Hitközség főrabbija tartott előadást. Elmondta, hogy a helyi közösség szerveződésekor három alapvető szükségletet igyekeztek fedezni: temetkezési helyet béreltek, iskolát alapítottak, és még a hitközség hivatalos megalakulása előtt létrehozták a „szent egyletet”, amely a halálhoz, gyászhoz és karitatív tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat látta el.
„A miskolci zsidóság három dologgal kezdte a betelepedést: temető, iskola és a szent egylet” — számolt be előadásában a főrabbi.
A séta folyamán a résztvevők megismerkedtek a helyszínekhez kötődő helyi anekdotákkal és a város vallási közösségeinek mindennapi életét formáló gyakorlati megoldásokkal, amelyek gyakran látszólag apró részletekből állnak össze, de hosszú távon a város arculatát alakítják.
Miért telt meg ennyi érdeklődővel a séta?
A szervezők és a helytörténész hangsúlyozták: az efféle séták nem pusztán múltidéző programok, hanem a helyi identitás újrafelfedezésének eszközei. A MiMi applikáción keresztüli regisztráció és a sorsolás lehetősége is növelte az érdeklődést, de az igazán vonzó elemet sok résztvevőben a személyes történetek és a helyszínekhez kötődő érdekességek jelentették.
- A program indulóhelye: Kazinczy Ferenc utca 7., a miskolci zsinagóga.
- További állomások: „Kakas”-templom, Belvárosi evangélikus templom.
- Vezető: Reiman Zoltán, helytörténész; előadó: Markovics Zsolt, főrabbi.
| Elem | Részlet |
|---|---|
| Részvétel | kb. 160 fő |
| Szervezés | MiMi applikációhoz kapcsolódó helyismereti séta |
A belvárosi séta példája jól mutatja, hogy Miskolc története nem csupán nagy építményekben és hivatalos emlékekben mérhető: a vallási közösségek hétköznapi intézményei, a temetkezéshez és oktatáshoz kapcsolódó döntések, valamint a helyi polgárok egymásról gondoskodó szerveződései mind beépültek a város fejlődésébe.
Az ilyen séták társadalmi haszna kettős: egyrészt közvetlenül hozzásegítik a helyieket saját múltjuk megértéséhez, másrészt közösségi élményt teremtenek — azoknak is, akik már régóta élnek Miskolcon, és azoknak is, akik most ismerkednek a várossal. A zarándokútlevél, a sorsolás és a személyes előadások kombinációja pedig újabb generációk figyelmét is felkeltheti a helytörténet iránt.
A szervezők a jövőben további hasonló sétákat terveznek, amelyek más városrészeket és közösségi helyszíneket hoznak majd közelebb a miskolciakhoz.
