A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja, vezetője dr. Jermendy Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával azt vizsgálja, hogyan lehet pontosabban megjósolni a születés körüli oxigénhiányt (perinatalis asphyxia) elszenvedett újszülöttek későbbi neurológiai kimenetelét. A cél a korai, a beteg egyedi kockázatához igazodó terápiás döntések megalapozása.
Miért fontos ez a kutatás?
A születés körüli oxigénhiány a perinatális intenzív ellátás egyik legsúlyosabb problémája: a terápiás hűtés bevezetése ellenére is jelentős maradandó idegrendszeri sérülések és halálozás fordul elő. A kutatási összefoglaló szerint a terápiás hűtés ugyan csökkenti az agysérülés súlyosságát és javítja a hosszú távú neurológiai kimenetelt, ám az érintett gyermekek mintegy fele továbbra is maradandó károsodással él, és hozzávetőlegesen 10% nem éli túl az első napokat.
„A kutatásaink fókuszában elsősorban az intenzív ellátást igénylő újszülöttek terápiájának javítása és a kimenetel kedvező befolyásolása áll” – fogalmazott dr. Jermendy Ágnes.
A kutatócsoport több mint egy évtizede, napjainkban főként a klinika terápiás hűtési centrumában gyűjt adatokat, és az intenzív osztályról való elbocsátást követően a pácienseket legalább kétéves korukig követik. Az összegyűjtött élettani adatok és képalkotó vizsgálatok elemzése ígéretes út lehet a korai, megbízhatóbb prognózis felállítására.
Milyen módszereket alkalmaznak?
- Korai élettani mintázatok (perinatális fiziológiai adatok) azonosítása;
- Képalkotó vizsgálatok (egyes képalkotó módok korai kombinálása élettani paraméterekkel);
- Hosszú távú követés: neurológiai és fejlődési státusz monitorozása legalább két éves korig;
- Olyan kockázatbecslési modellek fejlesztése, amelyek a korai napok adatai alapján segítik a terápiás döntéshozatalt.
A projekt a kutatócsoport 2016 óta folyó munkájára épül: a klinikai tapasztalatok és az adatgyűjtés statisztikai elemzése adja a későbbi prediktív modellek alapját. A kutatók célja nem csupán a prognózis pontosítása, hanem az is, hogy a különböző kockázatú csoportok számára optimalizált ellátási utak jöjjenek létre.
Konkrét hatások a betegellátásra
Ha a korai napok adatai alapján megbízhatóan meg lehet különböztetni az alacsony, közepes és magas kockázatú újszülötteket, az több előnnyel járhat:
- egyénre szabott, célzott beavatkozások – a túlkezelés és alulkezelés csökkentése;
- erőforrások hatékonyabb elosztása az intenzív osztályokon;
- korai rehabilitációs és fejlesztő programok célzottabb indítása, amely javíthatja a hosszú távú fejlődési eredményeket.
Az eredmények beépítése a gyakorlatba azonban több lépést igényel: a modellek külső validálását, a protokollok kidolgozását és a klinikai alkalmazhatóság bemutatását követően lehet csak széles körben ajánlani az új megközelítéseket.
| Jelenlegi helyzet | Állapot/arány |
|---|---|
| Maradandó idegrendszeri károsodás előfordulása | kb. 50% |
| Korai halálozás | kb. 10% |
A kutatás célja tehát nem csupán az elméleti ismeretek bővítése, hanem gyakorlati haszon teremtése: pontosabb prognózis, célzottabb ellátás és ezáltal jobb életminőség a túlélő gyerekek számára. A Lendület-program támogatása lehetővé teszi, hogy egy hazai klinikai centrumban felhalmozott hosszú távú adathalmazból olyan prediktív eszközök szülessenek, amelyek később nemcsak a magyar, hanem nemzetközi gyakorlatban is hasznosíthatóak lehetnek.
Az előrelépés üteme és klinikai hatása a kutatás során felmerülő eredmények és validálások függvénye; a jelenlegi munka azonban fontos lépés a perinatális intenzív ellátás személyre szabása felé.
