Topál Dániel, a HUN-REN CSFK Földtudományi Intézet (FGI) tudományos főmunkatársa társszerzője annak a tanulmánynak, amely a Nature folyóirat 2026. augusztus 27-i számának címlapján szerepelt, és amely az Antarktisz jégtakarójában és csapadékmintázataiban bekövetkező változások hátterét vizsgálja.
Hogyan indult a kutatás?
A munkacsoport összeállása részben személyes találkozásokon alapult: Topál Dániel 2025 nyarán részt vett egy Kaliforniai Egyetemen szervezett workshopon, ahol nemzetközi éghajlatkutatók ötleteltek és terveztek együtt. A kezdeményezés gyorsan ívelt a közös projektig; a kutatást márciusban benyújtották a Nature-nek, és augusztusban publikálták.
Milyen jelenségeket elemez a tanulmány?
A közlemény a forrásanyag szerint az Antarktisz több fontos szerepét emeli ki, amelyek mind hatnak a globális éghajlatra és a tengerszintre: az óceánok szén-dioxid-felvételét, a mélyóceáni áramlásokat, a kontinens jégtakarójának vízmérlegét, valamint a légkör és a világűr közötti energiaáramlást. A kutatás különös figyelmet fordít arra a paradox jelenségre, hogy a kontinens különböző részein eltérő irányú tömegváltozások zajlanak.
Az elmúlt évtizedekben a Nyugat-Antarktisz nagy mértékű tömegvesztesége hozzájárult a globális tengerszint-emelkedéshez. Ugyanakkor 2021 és 2023 között a keleti Antarktisz jelentős havazása részben ellensúlyozta a nyugati veszteséget, és lassította a teljes jégtömeg-csökkenés ütemét — áll a cikkben.
Mi magyarázza a megnövekedett havazást?
A tanulmány szerzői — köztük a Kaliforniai Egyetem kutatója, Qinghua Ding és munkatársai, valamint Topál Dániel — megfigyelési eredményekre és modellezési kísérletekre támaszkodva keresték a választ arra, honnan érkezik a több hó. A forrásokban ismertetett elemzés szerint a légköri áramlások, a melegedő óceáni felszínek és a globális klímarendszer változásai módosítják a nedvességtranszportot és a csapadékeloszlást az Antarktisz felett.
| Jellemző | Forrásban idézett adat |
|---|---|
| Éves átlaghőmérséklet | kb. –10 °C és –60 °C közötti területi értékek |
| Nyári csúcs | körülbelül +10 °C |
| Téli értékek | gyakran –40 °C alatt |
| Extrémnek jelzett hőmérséklet | elemzések szerint akár –100 °C (Vostok állomás, 2018 adatelemzések alapján) |
Miért fontos ez globálisan?
Az Antarktisz tömegvesztése és a csapadékminták módosulása nem csupán regionális kérdés: befolyásolja a tengerszint alakulását, a mélyvizek képződését és ezzel a globális óceáni cirkulációt, valamint azt, hogy mennyi szén-dioxidot köt meg az óceán a légkörből. A tanulmány rámutat, hogy a kontinens belső változásai váratlan módon mérsékelhetnek rövid távon valamilyen hatást (például a teljes jégtömeg-csökkenés ütemének lassulását), ugyanakkor a hosszú távú trendek és következmények továbbra is a kutatás középpontjában maradnak.
- Nemzetközi együttműködés: a kutatás több ország kutatóinak közreműködésével készült.
- Gyors publikáció: a projekt 2025-ös workshopból indult, 2026 tavaszán került benyújtásra és augusztusban jelent meg.
- Hazai részvétel: Topál Dániel személyes részvétele megerősíti a magyar kutatói közösség jelenlétét a nemzetközi éghajlatkutatás élvonalában.
A közlemény — amint azt a források jelzik — további modellezési vizsgálatokat és megfigyelési adatokat használ, hogy pontosabban értékelje, miként alakulhatnak a jövő éghajlati forgatókönyvek az Antarktisz és a globális rendszer kölcsönhatásaiban. A hazai szempontból meghatározó, hogy magyar kutatók is részt vesznek ezekben a munkákban, amelyek a tengerszint és a klíma jövőbeni alakulását befolyásoló mechanizmusokat tárják fel.
