Az államtitkár szerint etikátlan volna bármilyen bónusz kifizetése a HUN‑REN jelenlegi vezetőinek, és a minisztérium átmeneti vezetői megoldást javasol a kutatóhálózat irányítására — derül ki Horváth Péter vasárnap esti Facebook‑bejegyzéséből.
Konfliktus és átmeneti javaslat
Az államtitkár a poszt szerint három héttel korábban személyes egyeztetést folytatott a HUN‑REN Irányító Testületével, a Felügyelő Bizottsággal és az Elnökséggel; ebből az egyeztetésből az a következtetés született, hogy a minisztérium a jelenlegi elnök és vezérigazgató vezetésével nem látja biztosítottnak az érdemi együttműködést. Ugyanakkor hangsúlyozta: a vezetők kinevezése és felmentése nem a minisztérium hatásköre, ebben az Irányító Testületnek és a Felügyelő Bizottságnak van meghatározó szerepe.
„A HUN‑REN jövője nem lehet személyes alkuk tárgya!”
A minisztérium által előterjesztett koncepció, amely szerint a kutatóhálózat hosszú távú jövője biztosítható, bemutatásra került az Irányító Testület és a Felügyelő Bizottság előtt. Ennek részeként az átmeneti vezetésre Stipsicz András személyét javasolták; a posztból azonban egyértelmű, hogy ez a javaslat átmeneti megoldásnak számít, a végleges vezető kiválasztását később, pályázati eljárásban kívánják rendezni.
Ellenőrzések és a kinevezés feltételei
Az átmeneti kinevezés előkészítése kapcsán három hete megindultak az ellenőrzési folyamatok. A bejegyzés szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szükséges vizsgálat részeként a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal (NAV) ellenőrzését is kérte. Az államtitkár azt írta, bíznak abban, hogy ezek az ellenőrzések a napokban lezárulnak, és a jelentések elkészülte után megnyílhat a lehetőség az átmeneti elnök kinevezésére.
A posztban foglaltak szerint a minisztérium álláspontja az is, hogy mindenféle bónusz kifizetése etikátlan az érintett vezetők részére, és semmiféle alkudozás nem folyik a minisztérium és a HUN‑REN vezetői között a végkielégítésekről.
Kihatás a kutatóhálózatra
Az államtitkár hangsúlyozta: a kialakult helyzet elsősorban az intézményhez tartozó közel 5 000 kutatót érinti, és komoly hátrányt jelenthet a hálózat jövőjének alakításában. Emellett kiemelte, hogy a HUN‑REN jövőjét meghatározó jogszabályi háttér átalakítása előkészület alatt áll, ennek végrehajtásához pedig olyan, hiteles vezetésre van szükség, amely részt tud venni a közös munkában.
- Érintett testületek: Irányító Testület, Felügyelő Bizottság, Elnökség
- Javasolt átmeneti vezető: Stipsicz András (átmeneti jelleggel)
- Feltételek: ÁSZ és NAV ellenőrzések lezárása, majd jelentések elkészítése
A bejegyzés szerint az Irányító Testület és a Felügyelő Bizottság egyhangúlag támogatta a Stipsicz‑javaslatot, ami a minisztérium szerint megnyitná az utat az átmeneti kinevezés felé, amint a vizsgálatok lezárulnak.
Politikai és szakmai összefüggések
Az államtitkár posztjában arra is utalt, hogy Magyarország helye az európai uniós innovációs rangsorban a 22. hely, és ezzel párhuzamosan kritikai felhangot fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a hálózat eddigi történetében előfordultak problémás döntések. A minisztérium szándéka szerint a jogi szabályozás megújítása és a vezetői kérdések rendezése kulcsfontosságú a kutatóhálózat működőképessége és hitelessége szempontjából.
Az ügy további alakulása attól függ, hogy az ÁSZ és a NAV vizsgálatai milyen megállapításokat tartalmaznak, és a jelentések mikorra állnak rendelkezésre. A minisztérium részéről bemutatott koncepció és az Irányító Testület egyetértése ugyanakkor jelzésértékű: a döntéshozók rövid távon átmeneti, középtávon pedig pályázati úton kijelölt vezetést képzelnek el a HUN‑REN irányítására.
| Oldal | Szerep |
|---|---|
| Minisztérium | Koncepció előterjesztése, átmeneti javaslat |
| Irányító Testület | Kinevezések formális jóváhagyása |
| Felügyelő Bizottság | Jóváhagyó-testületi szerep |
| ÁSZ / NAV | Vizsgálatok, ellenőrzések |
Az ügy a hazai kutatás‑fejlesztési és innovációs politika szempontjából fontos fejlemény: a jogi környezet módosítása és a vezetés megújítása alapvetően befolyásolhatja, hogy a HUN‑REN milyen feltételek között működik tovább, és milyen szerepet tölthet be a magyar kutatói infrastruktúra jövőbeni alakításában.
