A jó minőségű, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér jelentős mennyiségű hasznos makro- és mikrotápanyagot, továbbá rostot biztosít a napi étrendhez — mondta Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa. A szakember tájékoztatása szerint a kenyér kapcsán ma élő egyik legelterjedtebb tévhit az, hogy a benne lévő szénhidrát önmagában egészségtelen és hizlaló.
Mit jelent, hogy a kenyér „teljes kiőrlésű”?
A dietetikus rámutatott: nem minden kenyér egyforma. A hazai szabályozás lehetővé teszi, hogy teljes kiőrlésűnek nevezzenek olyan terméket is, amely legalább 60% arányban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet. A teljes kiőrlésű gabonaszem magában tartalmazza a korpát és a csírát, ezért többnyire több rostot, B-vitaminokat, cinket, szelént és magnéziumot juttat a szervezetbe, mint a finomított lisztből készült változatok.
Szénhidrátok és testsúly — mi a lényeg?
Nem a szénhidrát az önmagában hizlaló komponens, hanem az, ha tartósan több energiát viszünk be, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van — fogalmazott a szakember. Nemzetközi ajánlások alapján a napi energia bevitel 40–60% aránya javasolt szénhidrátokból; ez azonban egyénenként és életmódtól függően eltérhet.
A magyar táplálkozási mintázatban a dietetikus szerint sokkal gyakoribb a túlzott zsírbevitel, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás. Épp ezért az étrendi tanácsadás során fontos a teljes táplálkozási képet vizsgálni, nem csak egyetlen élelmiszerre fókuszálni.
Milyen egészségügyi előnyei vannak a teljes kiőrlésű kenyérnek?
A szakember összegzése szerint a teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült kenyerek fogyasztása bizonyítottan csökkentheti bizonyos civilizációs betegségek kockázatát. Ezek között említette:
- metabolikus szindróma
- magas vérnyomás
- 2-es típusú cukorbetegség
- szív- és érrendszeri megbetegedések
- a vastagbéldaganat kialakulásának kockázata
Ennek fényében a dietetikus szerint akár naponta többször is érdemes lehet teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztani, feltéve, hogy az összkalória-bevitel és a zsiradékfogyasztás kontroll alatt marad.
| Előny | Milyen összetevő miatt? |
|---|---|
| Rostokban gazdag | Teljes kiőrlésű korpa és csíra |
| Mikrotápanyagok | B-vitaminok, cink, szelén, magnézium |
| Hosszabb telítettségérzet | Komplex szénhidrátok és rostok |
Gyakorlati tanácsok és megfontolások
Bár a kenyér lehet a kiegyensúlyozott étrend része, Szabó Adrienn hangsúlyozta az egyénre szabott megközelítést: a testsúlycsökkentés, a cukorbetegség vagy más krónikus betegség esetén szakemberrel — dietetikussal vagy kezelőorvossal — érdemes egyeztetni az optimális kenyérfogyasztásról és a teljes étrendről. Általános, a mindennapokba beépíthető tanácsai:
- válasszuk a teljes kiőrlésű változatokat, ha lehetséges;
- figyeljünk a kenyérhoz társított feltétek zsiradék- és kalóriatartalmára;
- összehangoltan mérlegeljük az egyéb szénhidrátforrásokat a nap során;
- krónikus betegségek esetén kérjünk személyre szabott étrendi tanácsot.
Összességében a Semmelweis Egyetem dietetikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a kenyérhez való viszonyulás egészséges irányba mozdítható el: a minőség számít, és a teljes kiőrlésű termékek a helyes étrend részeként hasznosak lehetnek — különösen akkor, ha a teljes napi energiabevitel és a zsírfogyasztás is rendezett.
Az egyedi szükségletekről, illetve arról, hogy mennyi kenyér és milyen típus illeszkedik legjobban valaki étrendjébe, célszerű szakértővel konzultálni.
