A Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajok, amelyek képesek a Krími–kongói vérzéses láz (CCHF) kórokozóját terjeszteni, egyre több európai országból kerülnek elő — figyelmeztetnek kutatók és a nemzetközi sajtó. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a terjesztésre alkalmas vándoroltó madárpopulációk szerepe áll.
Miért különösen veszélyes ez a kullancsfaj?
A Prishtina Egyetem kutatója, Kurtesh Sherifi szerint a Hyalomma marginatum aktívan vadászó, hosszabb távolságokra mozgó faj: a szakember említése alapján példányai akár több száz métert is megtesznek, amíg gazdaállatot találnak. Ez a viselkedés és a faj eredendően mediterrán elterjedése magyarázza, hogy a Hyalomma egyre gyakrabban bukkan fel Európa mérsékeltebb éghajlatú területein.
„A Hyalomma marginatum akár több száz métert képes megtenni, hogy szarvasmarhát vagy más állatot találjon.”
A faj különösen ijesztő abból a szempontból, hogy hordozhatja a CCHF vírusát, amely kezdetben lázzal és izomfájdalommal jelentkezik, majd súlyos májelégtelenséghez és életveszélyes belső vérzéshez vezethet.
Hol és mennyire terjedt el eddig?
A rendelkezésre álló adatok szerint a CCHF Európa több pontján is megjelent: kimutatták Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. Koszovó különösen érintett régiónak számít; ott korábban jelentős megbetegedések fordultak elő.
- 2013–2016: Koszovóból az idézett periódusban 36 CCHF-gyanús beteget szállítottak kórházba, közülük körülbelül egyharmad vesztette életét.
- 2025 tanulmány: a Hyalomma-kullancsokat legalább egyszer 40 európai országban észlelték.
- Magyarországon is regisztráltak előfordulást: a faj egyedszámai korábban felbukkantak Kecskemét környékén.
| Ország | Megjegyzés |
|---|---|
| Koszovó | Helyi gócpont, betegellátás és halálozás jelentős |
| Spanyolország, Portugália, Franciaország | Kórokozó kimutatva, de nem mindenhol volt halálos áldozat |
| Magyarország | Hyalomma példányok felbukkantak Kecskemét környékén |
Környezeti okok és járványügyi kockázat
A klímaváltozás meghosszabbítja a meleg időszakokat és a téli enyhülést, ami kedvez a fiatal kullancsok túlélésének és fejlődésének. A Svéd Állatorvosi Hivatal kutatója, Mohammed Parvage szerint ezek a változások növelik annak az esélyét, hogy a Hyalomma-fajok helyi populációkat hozzanak létre.
A Johns Hopkins Egyetem kutatója, Maryam Keshtkar-Jahromi egy júniusi tanulmányban arra figyelmeztetett, hogy a CCHF súlyos járványt okozhat olyan területeken is, amelyeket korábban nem érintett a kór — hangsúlyozva a kiterjedt felkészülés és a megelőzés szükségességét.
Mit jelent ez Magyarország számára?
A Hyalomma előfordulása Magyarországon is figyelmeztető jel: bár egyetlen jelenlét önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy a CCHF-vírus széles körben elterjedt, a környezet melegedése és a fajok terjeszkedése miatt nő a kockázat. A betegség súlyos lefolyása miatt az egészségügyi és állategészségügyi hatóságoknak, valamint a házi- és vadgazdáknak egyaránt fontos a fokozott éberség.
A nemzetközi és regionális kutatások alapján a következő intézkedések kiemelten fontosak lehetnek:
- térségspecifikus monitorozás és mintavétel a kullancspopulációk és a kórokozó jelenlétének feltérképezésére;
- háziállatok és haszonállatok védelme, kullancseltávolítási oktatás;
- orvosi ellátórendszer felkészítése a CCHF korai felismerésére és biztonságos kezelésére;
- lakossági tájékoztatás a kullancsriasztásról, ruházatról és a kullancseltávolítás helyes módjáról.
Összességében a Hyalomma-kullancsok európai megjelenése és a CCHF potenciális kockázata arra utal, hogy a klímaváltozás nem csak környezeti, hanem közegészségügyi kihívásokat is hoz. A kutatók és a hatóságok közötti nemzetközi együttműködés, valamint a helyi megelőző intézkedések erősítése kulcsfontosságú a lakosság és az állatok védelmében.
