Az 18. BRICS-csúcs New Delhiben zajló üléssorozata kapcsán India előtt álló legfőbb kihívás az, hogy a résztvevők általános elköteleződését konkrét, működő együttműködéssé alakítsa olyan területeken, mint a terrorizmus, a terrorfinanszírozás, a kiberfenyegetések és a szervezett bűnözés. A BRICS külügyminiszteri és nemzetközi kapcsolatokért felelős ülésén májusban a tagok megerősítették a stratégiai partnerség három pillérét: politikai-biztonsági, gazdasági-pénzügyi, valamint kulturális és népességközi kapcsolatokat.
Eltérő fenyegetésészlelések
Elemzők és biztonságpolitikai szakértők szerint azonban a csúcs sikere nagymértékben függ attól, hogy képesek-e feloldani a tagállamok közötti geopolitikai és biztonságpolitikai különbségeket. A forrás szerint ezek a különbségek különösen a terrorizmus meghatározásában és a kezelés módjában érhetők tetten.
“The challenge for India will be to build cooperation despite significant differences among BRICS members, particularly on geopolitics and national security priorities. China, Russia, Iran, Saudi Arabia, UAE and other members do not necessarily share identical threat perceptions or approaches to terrorism and cyber security,”
– mondta Prakash Singh, biztonsági szakértő az eredeti összefoglaló szerint. A nyilatkozat rámutat: a tagok más-más stratégiai érdekkel és fenyegetésészleléssel érkeznek az egyeztetésekre, ami megnehezíti egy közös, operatív mechanizmus kialakítását.
Lehetőség a cselekvésre
Más elemzők ugyanakkor óvatos optimizmussal tekintenek a tárgyalásokra. A forrás Dr (Capt) Sikandar Rizvi szavait idézi, aki szerint a csúcs vezetői ülései után válik majd világossá, hogy mennyire lesz kézzelfogható a deklarációk átalakulása tényleges lépésekké.
“Let’s wait for a day or two. We will come to know everything once the top leaderships sit for discussion and come out with a resolution,”
– idézte a forrás Rizvit, aki a diplomáciai lehetőségekre hívta fel a figyelmet.
Konkrét kérdések és nehézségek
A rendelkezésre álló összefoglaló kiemeli, hogy a tagok eltérő stratégiai érdekei miatt nehéz lesz konszenzust teremteni a következő kulcsterületeken:
- terrorizmus definíciója és a fenyegetések sorrendbe állítása;
- terrorfinanszírozás elleni együttműködés jogi és pénzügyi mechanizmusainak kialakítása;
- kibervédelem és információcsere a kibertámadások megelőzésére és kivizsgálására;
- transznacionális szervezett bűnözés elleni közös fallépés.
A forrás külön név szerint említi Kínát, Oroszországot, Irán, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket, valamint további tagokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az államok nem mindig osztják ugyanazt a fenyegetésészlelést vagy módszertant a biztonsági kérdések kezelésében.
| Tagállam (példa) | Forrásban említett kihívás |
|---|---|
| Kína, Oroszország | Geopolitikai és stratégiabeli különbségek a biztonságértelmezésben |
| Irán, Szaúd-Arábia, UAE | Egyedi regionális prioritások, eltérő megközelítések a terrorizmus és kiberfenyegetések kérdésében |
Következmények és várakozások
A rendelkezésre álló anyag szerint India számára a cél nem csupán politikai nyilatkozatok megszövegezése, hanem olyan együttműködési formák létrehozása, amelyek valós, operatív közös fellépést tesznek lehetővé a bűnözés és a fenyegetések kezelésében. Ugyanakkor a források óvatosságra intenek: a széleskörű tagösszetétel és a tagok közötti alapvető stratégiabeli különbségek miatt a konszenzus megteremtése bonyolult és időigényes folyamat lehet.
Az elkövetkező napokban a vezetők személyes találkozói és a hivatalos zárónyilatkozatok adhatnak választ arra, hogy a BRICS képes-e a széleskörű politikai elköteleződést konkrét, közös intézkedésekké formálni a terrorizmus, terrorfinanszírozás, kiberbiztonság és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
