Átfogó rangsor mutatja a megyei települések helyzetét
Az Egyensúly Intézet idén közzétett Településindexe több mint 360 ezer statisztikai adat elemzése alapján tette mérlegre a magyarországi települések fejlettségét. A 2026-os összevetés 3154 településre és 23 budapesti kerületre terjedt ki, összesen 53 indikátort figyelembe véve; a vizsgálatban gazdasági, társadalmi és infrastrukturális tényezők egyaránt szerepeltek.
Az eredmények lokális vetülete Zala megyében is jól látható: a megyeszékhely Zalaegerszeg a megyeszékhelyek nemzetközi összevetésében a 13. helyet foglalta el, míg a nagyobb zalai városok közül Keszthely a 21., Nagykanizsa pedig a 32. helyen szerepel a városok rangsorában.
Hévíz turizmusának eredménye: a kisebb települések élén
A 15 ezer fő alatti települések külön listáján Hévíz kiemelkedő helyezést ért el: az 5000 fő alatti települések kategóriájában a zalai város a második helyet szerezte meg. A lista első helyezettje Felcsút, a harmadik pedig Tihany lett.
Hévíz jól ismert gyógyturisztikai kínálata és a kapcsolódó szolgáltatói hálózat hozzájárult a magas pozícióhoz; a kutatás szerint a turizmus és az egészségügyi szolgáltatások üzembiztos bevételei, valamint az infrastruktúra fejlettsége döntő szerepet játszottak a rangsorolásban.
Mely tényezők sorolták a településeket?
Az index készítői többek között a következő szempontokat vették figyelembe:
- gazdasági mutatók (munkahelyek, vállalkozások teljesítménye),
- infrastrukturális ellátottság (közlekedés, közművek, digitális hozzáférés),
- szociális és demográfiai adatok (iskolai végzettség, biztonság, lakosságváltozás).
A kutatás 2024 óta állandó referenciapontként működik, így az idei elemzés nem csupán pillanatfelvétel: vizsgálja a 2014 óta bekövetkezett változásokat is. Ennek kapcsán megállapítható, hogy a nagyobb városok és megyeszékhelyek között általában csökkentek a fejlettségbeli különbségek, míg a kisebb települések között egyre nagyobb széttartás figyelhető meg.
| Település | Megyei kategória | Országos helyezés (érintett kategóriában) |
|---|---|---|
| Zalaegerszeg | Megyeszékhelyek | 13. |
| Keszthely | Városok (15 000 fő felett) | 21. |
| Nagykanizsa | Városok (15 000 fő felett) | 32. |
| Hévíz | Települések (5 000 fő alatt) | 2. |
Mit jelent ez a helyi fejlesztések szempontjából?
Zalaegerszeg helyezését a kutatás részben annak tulajdonítja, hogy a város gazdasági fejlődését az elmúlt években erős beruházások, köztük a járműipari tesztpályához kötődő fejlesztések is segítették. Ugyanakkor a 13. hely arra is utal, hogy van még tere a felzárkózásnak: a közlekedési kapcsolatok, a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek számának növelése és a városi szolgáltatások továbbfejlesztése lehetnek a következő lépések.
Keszthely és Nagykanizsa esetében a középmezőnybeli helyezés stabil kiindulópontot jelent: a turizmus, az oktatási és kulturális kínálat, valamint a helyi vállalkozások támogatása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a városok előrébb léphessenek a következő évek rangsoraiban.
Kis települések: kettős kép
A kutatás rávilágít arra is, hogy a kis települések között egyesek – mint Hévíz – kimagaslóan teljesítenek, míg mások elmaradnak. Ez a kettősség komoly kihívás a megye számára: a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez célzott fejlesztéspolitikára és befektetésekre lesz szükség.
A most publikált Településindex tehát nem csupán rangsort ad: iránymutatóként szolgálhat önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és területfejlesztési döntéshozóknak a következő évekre. A zalai települések számára egyértelmű feladat marad a helyi erőforrások jobb hasznosítása és a fenntartható fejlődési pályára állás.
