Felcsút vezeti a 3 154 települést tartalmazó listát
Az Egyensúly Intézet a közelmúltban tette közzé a Településindex eredményeit, amely több mint 360 ezer statisztikai adat és 53 mutató alapján méri a települések fejlettségét. A rangsorban a 3 154 hazai település, valamint 23 budapesti kerület szerepel; első helyen egy közép-dunántúli, kis lakosságú település, Felcsút áll.
Mely tényezők emelték Felcsútot az élre?
A jelentés minden gyorsan fejlődő településhez három-három olyan kiemelt mutatót rendel, amely a szerzők szerint leginkább hozzájárult a pozitív elmozduláshoz. Felcsút esetében ezek a következők voltak: a szelektív hulladékgyűjtés, a gimnáziumi tanulók száma és az ott élők jövedelme. A dokumentum ugyanakkor megjegyzi, hogy bizonyos településeknél egy-két kiugró adat jelentősen befolyásolhatja az átlagos mutatókat.
Mit mutatnak a kategóriákban elért eredmények?
A Településindex nemcsak egy összesített listát közöl, hanem településtípusonként is rangsorolja az önkormányzatokat. A megyei jogú városok között Székesfehérvár szerepel az élen. A 15 ezer főnél nagyobb, de megyei jogú várossal nem rendelkező települések élmezőnyében Százhalombatta, Budaörs és Paks kapták a legjobb helyezéseket. Az 5–15 ezer fős városok között Balatonfüred, Tiszaújváros és Törökbálint állnak az élen.
- Kistelepülések topjai: 1. Felcsút, 2. Hévíz, 3. Tihany
- Budapesti kerületek topjai: Belváros, Terézváros, Vár
A listának vannak negatív tanulságai is
A rangsor végén Csenyéte található; az utolsó hat helyezett mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből került ki. A legrosszabb helyezést elérő nem borsodi település Zala megyéből Zebecke. A városok közül legrosszabbul Jászladány, Rajka és Hajdúhadház szerepelnek.
Miért romlott Rajka helyzete?
Az intézet külön kiemeli Rajkát: a kis falvakat leszámítva ez az egyetlen település, ahol az elmúlt egy évben romlott a fejlettségi mutató. A magyarázat szerint a településen tapasztalható népességrobbanást az infrastruktúra fejlesztése nem volt képes követni, ráadásul a lakók jelentős része külföldön, elsősorban Szlovákiában dolgozik és ott fizeti az adót, ami torzítja a helyi statisztikákat.
Hosszabb távú trendek: növekvő különbségek a kistelepüléseken
Az intézet megállapítása szerint 2014 óta a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségbeli különbségek: a nagyobb települések közötti eltérések mérséklődnek. Ezzel párhuzamosan azonban a kisebb településeknél erősödik a szakadék: egyes kistelepülések kimagaslóan fejlődnek, míg másokban mélyszegénység konszolidálódik.
| Településtípus | 1–3. helyezett (példák) |
|---|---|
| Megyeszékhelyek | Székesfehérvár; Veszprém; Eger |
| 15 000 fő feletti városok | Százhalombatta; Budaörs; Paks |
| 5 000–15 000 fős városok | Balatonfüred; Tiszaújváros; Törökbálint |
Mit jelent ez a helyieknek és a munkavállalóknak?
A települések fejlettségi helyzete közvetlen hatással van az ott élők életminőségére, az önkormányzatok bevételeire és a munkahelyi lehetőségekre. A jó helyezés erősebb vonzerőt, illetve jobb forrásbevonási lehetőséget jelezhet, míg a hátrányos helyzetben lévő településeken a szolgáltatások, az infrastrukturális beruházások és a munkahelyteremtés szűkösebb lehet. Az intézet megállapítása alapján a kistelepülések kettészakadása a foglalkoztatás és a jövedelmi viszonyok alakulásában is tükröződhet.
A Településindex eredményei alapot szolgáltathatnak a helyi és megyei stratégiák újragondolásához: a rangsor rávilágít, mely településeken szükséges célzott fejlesztés, és hol lehet a jó gyakorlatokat átültetni. Fejér megye számára külön figyelemre méltó, hogy az élmezőnyben megjelenik egy megyei település, ugyanakkor a belső különbségek kezelése továbbra is kihívás marad.
