Megtartották a 36. Zalai Vadászati évadnyitót Sohollóron, a Bak és Páliske közötti völgyben található rendezvényt hagyományosan koszorúzás, szertartások és ifjú vadászok avatása színesítette.
Válogatott szertartásokkal indult a szezon
A megemlékezés a Hét Vezér Emlékhelynél kezdődött, ahol a résztvevők koszorút helyeztek el, majd a vadászok életfájánál gyertyát gyújtottak. Ezt követően Hubertus szentmisén vett részt a közösség, majd sor került az elismerések átadására és az új tagok avatására.
A rendezvényt a Zala Vármegyei Vadászkamara helyi szervezete állította össze; jelen voltak a vadgazdálkodók, helyi vezetők és a tradíciókat ápoló családok. A hagyományos elemekre – emlékezésre, közösségi alkalmakra és szakmai üzenetekre – a szervezők külön hangsúlyt fektettek.
A gímszarvas mint gazdasági és természetvédelmi szempont
Kreiner Roland, a vadászkamara megyei elnöke üdvözölte a jelenlévőket, és a zalai vadgazdálkodás egyik központi témáját emelte ki: a gímszarvast.
"Zalában vadászati berkekben mondhatjuk azt, hogy a gímszarvas a fővad, hiszen itt az elsődleges árbevételi forrás is a gímszarvasból származik a zalai vadgazdálkodók számára."
Kreiner elnök közlése szerint a gímszarvas vadászati szezonja Magyarországon szeptember 1-jével kezdődik; ez a dátum a helyi tervezésben és a bevételszámításokban is döntő szerepet játszik. A hangsúly a szakmai felelősségen és a fenntartható vadgazdálkodáson volt.
Ifjak avatása és lelki tartalom a vadászatban
Az újoncokat – a hagyományoknak megfelelően – Faragó Sándor professzor avatta vadásszá. A Soproni Egyetem egykori rektora beszédében a vadász hivatás küldetésjellegét, szakmaiságát és lelki dimenzióját emelte ki.
„Néhány olyan gondolatot mondtam nekik, ami megerősítheti őket abban, hogy jól döntöttek, amikor ezt a vadász hivatást választották, még ha nem is kenyérkereső hivatásként. Mert vadásznak lenni egy küldetés.” – fogalmazott Prof. Dr. Faragó Sándor DSc, rector emeritus.
A megszólalásokban visszatért az a szemlélet, amely a vadászatot nem csupán sportként, hanem a természet védelmének és a helyi ökoszisztéma gondozásának részeként definiálja.
Személyes történetek és új generáció
A rendezvényen hallható személyes indíttatásokat is megosztották: Czigány Virág elmondta, hogy gyerekkora óta a természetben tölti az idejét, és családi hagyományként vette át a természet szeretetét, amit felelősséggel kíván folytatni.
A közösség részéről fontos elem az ifjúság bevonása; a rendezvényen több fiatal tette meg az első lépéseket a vadászi élet felé, ami a helyi vadállományok hosszú távú gondozása szempontjából kulcsfontosságú.
Programösszefoglaló
- Koszorúzás a Hét Vezér Emlékhelynél
- Gyertyagyújtás a vadászok életfájánál
- Hubertus-szentmise
- Kitüntetések átadása
- Újoncok avatása (Faragó Sándor által)
| Időpont | Program |
|---|---|
| Megemlékezés | Koszorúzás, gyertyagyújtás |
| Istentisztelet | Hubertus-szentmise |
| Után | Kitüntetések, avatás |
A programok egymásra épültek, a ceremóniák pedig egyszerre szolgálták a közösségi emlékezést és a szakmai eszmecserét. A rendezvény alkalmat adott a helyi vadgazdálkodás előtt álló kihívások megvitatására is, különös tekintettel a vadállomány fenntarthatóságára és a bevételi források biztosítására.
A helyi szervezők hangsúlyozták: a hagyományok megőrzése mellett a modern vadgazdálkodási követelményekre és a természetvédelemre is figyelni kell. A szeptember 1-jén kezdődő hivatalos vadászidény pedig új feladatokat és felelősséget hoz a helyi közösség számára.
Az eseményről készült beszámolók szerint a résztvevők között voltak tapasztalt vadászok és fiatalok egyaránt; a közös motívum a természettel való felelős kapcsolat fenntartása maradt.
