Világszerte elsőként hajtottak végre sikeres, mesterséges intelligencia által támogatott agydaganat-eltávolítást a londoni National Hospital for Neurology and Neurosurgery (NHNN) kórházban – közölték a brit egészségügyi hatóságok. A beavatkozás során egy 48 éves férfi látását sikerült megőrizni.
Mi történt és miért számít ez áttörésnek?
A páciens, Rhys Hibbert, akit 2024-ben diagnosztizáltak egy 11 milliméteres daganattal az agyalapi mirigy környékén, májusban esett át a műtéten. Kezdetben konzervatív kezelést kapott, de állapota romlott: súlyos hormonzavarok és látásproblémák jelentkeztek, és műtét nélkül a megvakulás veszélye fenyegetett. A műtétet végző sebészek az eljárás során a University College London (UCL) által fejlesztett mesterséges intelligencia-alapú rendszert használták támogatásként.
A rendszer valós időben elemezte a műtét kameraképeit, és színkódolással jelezte a kritikus anatómiai struktúrákat – például az idegeket és az ereket –, amelyeket a sebészeknek kerülniük kellett. Az agyalapi mirigy, a környező erek és a látást közvetítő idegek rendkívül szoros közelségben helyezkednek el, ezért már egyetlen milliméteres eltérés is súlyos következményekhez vezethet.
Az AI szerepe: támogatás, nem autonóm döntés
A kórház közlése szerint a sebészcsapat végig teljes kontrollt gyakorolt a műtét felett; az AI csak támogató szerepet töltött be. Korábbi kutatási alkalmazások után ez volt az első alkalom, hogy a technológiát éles helyzetben is alkalmazták betegellátásban.
„A szoftver több száz műtéti videóból tanult, vagyis annyiféle esettel találkozott, amennyit egy sebész csak sok év alatt látna, és az anatómiai, műszer- és szövetfelismerést végzi valós időben.”
Ezt a megállapítást Sophia Bano, a UCL robotikai és AI-kutatója, a rendszer technikai vezetője mondta a Guardiannek, amely szerint a szoftver az emberi szakértelem kiegészítésére szolgál, nem pedig helyettesítésére.
Enyhe és gyors felépülés
A beavatkozást követően Hibbert állapota gyorsan javult: a műtét után egy héten belül képes volt szemüveg és járóeszköz nélkül járni, és később visszatért munkahelyére, ahol ügyfélszolgálati vezetőként dolgozik. A páciens saját beszámolója szerint a látása olyan változásokat hozott, mintha „360 fokos panoráma” nyílt volna előtte.
A kórház megjegyezte, hogy az NHNN az 1859-es alapítása óta a világ első önálló idegsebészeti intézménye volt, és a közleményben a beavatkozást mérföldkőnek nevezték az AI klinikai alkalmazásában.
Következmények és kérdések
Az eset jelentős előrelépésnek tekinthető az orvosi mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában, de nem zárja ki a további vizsgálatokat és vitákat. Fontos megkülönböztetni, hogy
- az AI jelenleg döntés-előkészítő, segédszerepet tölt be;
- a sebészek végső felelőssége és kontrollja megmaradt;
- az eredmény egyetlen beteg esete alapján nem bizonyítja automatikusan a módszer általános biztonságosságát, szükség van nagyobb számú, kontrollált vizsgálatokra és hosszabb távú utánkövetésre.
A technológia jövőbeni elterjedése etikai, jogi és szabályozási kérdéseket vet fel: hogyan kell az AI felelősségét és szerepét meghatározni műtéti hibák esetén, milyen minőségi és szabványos követelményeket kell támasztani a tanuló rendszerekkel szemben, és miként biztosítható, hogy a tanításhoz használt adatok sokszínűek és reprezentatívak legyenek.
Az eset ugyanakkor biztató példa arra, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet kiegészíteni az emberi szakértelmet olyan, rendkívül finom és kockázatos műtéti területeken, ahol egyetlen milliméter is döntő lehet. A következő lépés a módszer nagyobb betegszámú, közel valós idejű vizsgálata és a hosszabb távú eredmények nyomon követése lesz.
