Rövid üzem, nagy veszteség
A pécsi repülőtér legutóbbi kísérlete a menetrend szerinti forgalom beindítására néhány hétnél többet nem élt: a március végi indulást követően a pécs–München járatok átlagos kihasználtsága 40,6 százalék volt, a forgalom pedig június 10-én végleg megszűnt. A járatot a Skyhub PAD GmbH & Co. KG üzemeltette, amely röviddel az együttműködés kezdete után fizetésképtelenné vált.
A város pénze és a kérdőjelek
A városháza saját előterjesztése szerint a pécsi önkormányzat a turisztikai cége közvetítésével több részletben összesen 774 000 eurót utalt át a német társaságnak a járat beindításának és bevezetésének előfinanszírozására. Az összeg forintosítása a közleményben megadott nagyságrendi értékelés szerint mintegy 300 millió forint volt.
„szigorú átvilágítás”
A városháza védekezése az volt, hogy az együttműködést szigorú átvilágítás előzte meg. Ugyanakkor a helyi jobboldal és városi ellenőrző szervek dokumentumai alapján komoly aggodalmak merültek fel a döntési mechanizmusok és a kockázatvállalás átláthatósága kapcsán.
Mit mutatnak a belső dokumentumok?
Csizmadia Péter, a Fidesz pécsi önkormányzati képviselőcsoportjának vezetője a jogi és ügyrendi bizottság elnökeként ismertetett információk alapján azt állítja: a kiutalt közel 300 millió forint közel fele már most jogi úton nem követelhető vissza. A maradék összeg, mintegy 360 000 euró (a városházi anyag szerint körülbelül 140 millió forint) csak mint hitelezői igény jelenthető be a fizetésképtelenségi eljárásban, így megtérülése erősen bizonytalan.
| Összeg | Deviza | Városi anyag szerinti forintosítás |
|---|---|---|
| 774 000 | euró | ~300 000 000 Ft |
| 360 000 | euró | ~140 000 000 Ft |
Kik vállalták a kockázatot?
A dokumentumok szerint a pécsi önkormányzat nem közvetlenül, hanem saját turisztikai cégén keresztül teljesítette az átutalásokat. A döntést megelőző átvilágításról a város vezetése állítása szerint megfelelő vizsgálat készült, ugyanakkor a gyors csőd, illetve a gyenge kihasználtsági adat — mindössze 40,6 százalék — felveti a kérdést, hogy a piaci kilátások valószínűsége mennyire volt reálisan mérhető.
Helyi és hosszabb távú következmények
Az ügy rövid távon pénzügyi terhet ró az önkormányzati cégekre és így a város gazdálkodására: ha a követelés nem térül meg, az az éves költségvetés egy részét érintheti, vagy előirányzatok átcsoportosítását teszi szükségessé. Emellett politikai következményekkel is számolni kell: a helyi ellenzék szigorúbb elszámoltatást és részletes tájékoztatást követel az együttműködés előkészítéséről, illetve a kockázatok felméréséről.
- Rövidített működés: a járat alig két hónapig közlekedett.
- Alacsony kihasználtság: átlagosan 40,6 százalékos telítettség.
- Pénzügyi veszteség: 774 000 euró kifizetve, ennek közel fele valószínűleg nem követelhető vissza.
A pécsi reptér korábbi próbálkozásai — az Austrian Airlines 2006-os leállása és a máltai Universal Air korábbi kezdeményezései — is azt mutatják, hogy a régióban a menetrend szerinti forgalom fenntarthatósága tartós kihívás. A mostani eset újra rávilágít: a lokális létesítmények működtetése nemcsak infrastrukturális kérdés, hanem komoly pénzügyi és piaci alapismereteket, valamint kockázatkezelést igénylő feladat.
Az ügy további vizsgálatát a jogi és ügyrendi bizottság, valamint a város pénzügyi szervei megkezdték; a városháza álláspontja szerint a döntésekhez kapcsolódó dokumentumokat és vizsgálatokat a munkacsoportok áttekintik, és a képviselők tájékoztatást kapnak az ügy további lépéseiről.
Az eset egyben emlékeztet arra, hogy a helyi döntések következményei közvetlenül érintik a város költségvetését és lakóit: az érintett összegek nagyságrendje miatt a pécsiek számára fontos átláthatóság és elszámoltathatóság kérdése továbbra is éles marad.
