Összeg és vita: mi történt?
Siklós közügyeit foglalkoztató vita abból nőtt ki, hogy három helyi egyesület – a Várunkért és Városunkért Egyesület, a Tenkes Hagyományőrző Alapítvány és a Civilek az Ifjúságért és Közösségért Egyesület – az elmúlt öt évben összesen több mint 137 millió forint állami támogatást vett fel. A támogatások egy része a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) érkezett, de forrásként szerepelnek a Városi Civil Alap (VCA) és a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatai is.
„több mint 137 millió forint támogatást kaptak”
A botrány azután robbant ki, hogy országos hírként jelent meg: az NKA ideiglenes testülete a kulturális miniszter hivatalban töltött utolsó napjaiban nagy mennyiségű, összességében milliárdos nagyságrendű forrást osztott szét. A helyi érintettek körében felmerült a kérdés: a siklósi egyesületek tevékenysége valóban megfelel-e azoknak a közösségépítő céloknak, amelyekre a pénz szánták, és elérhetőek-e a támogatások látható, ellenőrizhető eredményei.
Hány forint hová érkezett?
A rendelkezésre álló adatok szerint a támogatások megoszlása a következőképp alakult:
- Várunkért és Városunkért Egyesület: összesen 55 millió forint politikai tevékenységre, VCA-ból 12 millió, NEA-ból 3 millió, NKA-ból 40 millió.
- Tenkes Hagyományőrző Alapítvány: kulturális tevékenységre VCA 11 millió, NKA 40 millió — összesen 51 millió forint.
- Civilek az Ifjúságért és Közösségért Egyesület: kulturális célokra összesen 31,3 millió forint (VCA 10 millió, NEA 1,3 millió, NKA 20 millió).
| Egyesület | Forrás | Összeg (Ft) |
|---|---|---|
| Várunkért és Városunkért Egyesület | politikai / VCA / NEA / NKA | 55 000 000 / 12 000 000 / 3 000 000 / 40 000 000 |
| Tenkes Hagyományőrző Alapítvány | VCA / NKA | 11 000 000 / 40 000 000 |
| Civilek az Ifjúságért és Közösségért Egyesület | VCA / NEA / NKA | 10 000 000 / 1 300 000 / 20 000 000 |
Miért gond ez a helyiek számára?
Az összegek nagysága és a tevékenységek láthatóságának hiánya több szempontból is problémát vet fel Siklós közössége számára. Először is, a pénzek döntő része közpénz; a helyiek jogos elvárása, hogy a támogatások eredményei nyilvánvalóan hozzájáruljanak a város kulturális és közösségi életéhez. Másodszor, a helyi közéletben érzékelhető feszültség növekedése rontja a civilek és az önkormányzat közötti együttműködést, különösen akkor, ha felmerül az összefonódás gyanúja az egyesületek vezetése és bizonyos helyi politikai szereplők között.
A forrás szerint a három egyesület "gyakorlatilag azonos irányítói kézben" van, sőt, a város polgármestere korábban felszólította az érintetteket, hogy tartsák be a tisztességes elszámolás szabályait. E felszólítás után sem történt teljes körű elszámolás, állítják a beszámolók.
Következmények és a felelősség kérdése
Országos szinten az NKA körüli viták oda vezettek, hogy többen lemondtak a bizottsági tagságukról, és a támogatási gyakorlat szakmai kritikát kapott. Helyben a vita most elsősorban az elszámoltatás és az átláthatóság kérdése körül zajlik: milyen mechanizmusokkal lehet biztosítani, hogy a jövőben a városban odaítélt források valóban a közösség építését szolgálják, és hogy a jogosulatlan vagy nem dokumentált felhasználás nyomán ne merülhessen fel hosszabb távú bizalomvesztés?
Az ügy további fejleményei — például hivatalos helyi vagy országos vizsgálat elrendelése, az érintett egyesületek részletes elszámolásának kötelezése vagy jogi lépések — még nem ismertek. A helyi lakosság figyelme azonban fokozódott: sokan azt várják, hogy az önkormányzat és az érintett intézmények átlátható, részletes tájékoztatást adjanak a támogatások sorsáról és a felhasználás konkrét eredményeiről.
A városi közösségi élet számára kulcskérdés, hogy a következő hónapokban rendeződjön az elszámolás kérdése, és világos szabályok keletkezzenek arra nézve, miként juthatnak el a közpénzek a ténylegesen működő, látható közösségi programokhoz.
