NAIH: ki kell adnia az MNB-nek a Transparency által kért szerződéseket

NAIH kötelezés után gyűjti az MNB a kért szerződéseket

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila az RTL Híradónak nyilatkozva kijelentette: ki kell adnia a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) azokat az adatokat, amelyeket a Transparency International (TI) kért – azok közé tartoznak a támogatásokról, beszerzésekről és megrendelt szolgáltatásokról szóló, 2025 januárja óta megkötött szerződések.

A TI a szerződéseket közérdekű adatigénylés keretében kérte ki, az MNB azonban először megtagadta az adatszolgáltatást. A jegybank július 24-én kérést adott be, hogy a rá vonatkozó 15 napos válaszadási határidőt további 15 nappal hosszabbítsák meg; ezt követően, miután ez az idő is lejárt, az MNB azt közölte, hogy a törvényi kötelezettség „nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra, tekintettel arra, hogy az MNB nem költségvetési szerv”.

Péterfalvi szerint ez jogellenes: indoklása szerint az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik, ezért a közérdekű adatokra vonatkozó kötelezettségek rá is érvényesek. A határozottabb jogi álláspontra vonatkozó érvelést alátámasztja, hogy az Alkotmánybíróság már tíz éve kimondta, hogy az MNB-re ezek a szabályok vonatkoznak.

Varga Mihály jegybankelnök az RTL kérdésére azt mondta, az MNB korábban máshogy értelmezte a jogszabályokat, de felülvizsgálták a gyakorlatukat és a kért adatokat elkezdték összegyűjteni. Hozzátette: személyesen is egyetért a szerződések közzétételével, és szerinte a jegybanknak „nincs titkolnivalója”.

Következmények és procedúra

A TI a jegybank eredeti elutasítása után a NAIH-hoz fordult, és a hatóság eljárást indított. A NAIH döntése jelentős precedenst jelenthet a közpénzzel gazdálkodó intézmények átláthatósága szempontjából: ha a hatóság megerősíti, hogy az MNB-re egyértelműen alkalmazhatók a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok, az nem csupán múltbeli szerződések nyilvánosságát érintheti, hanem a jegybank jövőbeni szerződéskötési gyakorlatát és kommunikációját is.

• Milyen adatokat kértek: 2025 januárja óta kötött, támogatásokról, beszerzésekről és megrendelt szolgáltatásokról szóló szerződések.
• MNB jogi lépései: 15 napos határidő meghosszabbítását kérte július 24-én, majd később annak ellenére elutasította a kiadást, hogy szerinte nem tartozik a kötelezettség alá.
• NAIH álláspontja: jogellenes a megtagadás, mert az MNB közfeladatot lát el és közpénzzel gazdálkodik.

Az ügy szemléletes példája annak, hogy a jogi értelmezés és a gyakorlat eltérései milyen késedelmet és tárgyi bizonytalanságot okozhatnak az átláthatóság terén. A jegybank döntése, amely szerint felülvizsgálták a szabályértelmezést és elkezdték összegyűjteni az adatokat, gyakorlatilag visszavonásnak tekinthető az eredeti elutasításhoz képest.

Miért fontos ez a gazdaságnak?

Az MNB szerepe a pénzügyi rendszer stabilitásában és a monetáris politikában közismert, de a közpénzekkel kapcsolatos szerződések átláthatósága közvetlenül befolyásolja a közbizalmat, a közpénzek hatékony felhasználását és a piac szereplőinek döntéseit is. A szerződések közzététele lehetővé teszi az ellenőrzést: megismerhetők a kiadások nagyságrendjei, a beszállítók köre és a szolgáltatások jellege, ami segít a közpénzügyi fegyelem, a verseny és a korrupció elleni küzdelem értékelésében.

Az eljárás lezárása és a tényleges adathozzáférés időpontja a NAIH továbbirányító döntésétől és az MNB adattovábbításának sebességétől függ. Amint a szerződések nyilvánosságra kerülnek, lehetőség nyílik a részletes elemzésre: milyen tételek, mekkora összegek és milyen szerződő partnerek jelennek meg a jegybank szerződésállományában.