Mintegy 400 milliárd forint támogatás sorsa
A Miniszterelnökség keddi közleménye szerint interaktív térképen tette elérhetővé, hogy mely civil szervezetek milyen összegű állami támogatásban részesültek 2022 és 2026 között. A közzététel kormányzati indoklása az, hogy a központi támogatások átláthatóan, szakmailag indokoltan és politikától mentesen jussanak el a civil szereplőkhöz.
A közlemény szerint a vizsgált időszakban a civil szervezeteket célzott programokból és egyéb központi költségvetési forrásokból összesen körülbelül 400 milliárd forint érte el. A források kifizetését a Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. által lebonyolított programok mellett különféle központi programok biztosították.
Mi látható a térképen?
A publikus adatbázis a választókerületekre lebontva mutatja be:
- mely helyi szervezet mikor és mennyi támogatást kapott;
- melyik programból (Városi Civil Alap, Falusi Civil Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Nemzeti Kulturális Alap vagy egyéb központi támogatás) érkezett a pénz;
- az adott szervezet nyilvános közösségi tevékenysége;
- az egyes térségi különbségek, amelyek alapján összevethető a helyi, tényleges közösségi munkát végző szereplők és a politikai vagy közéleti kapcsolatokkal rendelkező kedvezményezettek támogatottsága.
"A Miniszterelnökség által megkezdett átvilágítások, sajtóhírek és bejelentések azonban arra utaló jeleket tártak fel, hogy ezek a források aránytalan mértékben juthattak a korábbi kormánypártokhoz személyi, szervezeti vagy közéleti kapcsolatokkal kötődő civil szervezetekhez."
A kormány jelezte: több esetben a kedvezményezettek rövid szervezeti múlttal és nehezen igazolható korábbi közösségi tevékenységgel rendelkeztek. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy léteznek olyan, helyi közösségi, kulturális, szociális és sporttevékenységet végző civil szervezetek, amelyek jóval kevesebb forrásból működnek.
Leolvasás az adatokból és a politikai következmények
A nyilvánosságra hozott adatbázis mögött kettős cél húzódik: egyfelől a kormányzati kommunikáció szerint az átláthatóság növelése, másfelől a politikai vita gerjesztése a támogatások célzott elosztása körül. Az adatok lehetővé teszik a helyi különbségek feltárását, ugyanakkor önmagukban nem adnak teljes magyarázatot arra, miért részesült egy-egy szervezet nagyobb összegben.
A közlemény érvelése szerint a vizsgálatok „arra utaló jeleket” találtak, hogy a források aránytalanul juthattak kormányközeli körökhöz. E megállapítás komoly kérdéseket vet fel az állami támogatási gyakorlat szabályozottságáról és az értékelési kritériumok átláthatóságáról. Ugyanakkor az adatok közzététele lehetőséget ad független elemzésekre, amelyek a számok mögött rejlő mintázatokat, szubjektív döntéseket és esetleges szakmai hiányosságokat is feltárhatják.
Gyors ellenőrzési eszköz a polgároknak
Az interaktív térkép gyakorlati haszna vitathatatlan: bárki megnézheti, hogy egy adott térségben mely szervezetek kaptak támogatást és mely programból. Ez a fajta hozzáférhetőség erősítheti a közösségi kontrollt, amennyiben az adatokból következtetések vonhatók le a források célzott felhasználására vonatkozóan.
Ugyanakkor fennmarad a kérdés: az adatközlés önmagában elegendő lesz-e ahhoz, hogy a vitatott elosztási gyakorlatokra választ adjon. Ehhez részletesebb szakmai értékelésekre és esetleges jogi eljárásokra lehet szükség, amelyek feltárják, hogy a támogatások odaítélése megfelelt-e a pályázati feltételeknek és szakmai elvárásoknak.
| Időszak | Összeg | Főbb programok |
|---|---|---|
| 2022–2026 | kb. 400 milliárd Ft | Városi Civil Alap, Falusi Civil Alap, Nemzeti Együttműködési Alap, Nemzeti Kulturális Alap, egyéb központi források |
Az adatok közzététele újabb állomás a civil finanszírozás ügye körüli politikai vitában. A nyilvánosság és az ellenőrzés eszközei adottak, a következő hónapok feladata annak vizsgálata lesz, hogy ezek a lehetőségek milyen mélységben képesek feltárni az esetleges visszaéléseket, és milyen jogi vagy szabályozási lépések követik majd a nyilvánosságra hozott adatokat.
