Az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát két baranyai házisertés-állományban is megerősítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma: Drávafokon egy 34 sertést tartó gazdaságban, valamint Okorágon egy 19 mangalicából álló állományban – közölte a hatóság. A mintavételre általános tünetek (láz, gyengeség, hasmenés és elhullás) miatt került sor, a laboreredmények augusztus 12-én igazolták a fertőzést.
Azonnali hatósági intézkedések
Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke haladéktalanul elrendelte a két telep lezárását és a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. A hatóság a kitörések körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki; a vonatkozó korlátozásokat és ellenőrzéseket ezekben a zónákban vezették be. Emellett megindult az érintett állományok felszámolása, amelyet a hatóságok és az illetékes szakemberek felügyelnek.
Miért különösen súlyos a helyzet Baranyában?
A Nébih kiemelte, hogy mindkét érintett telep olyan területen fekszik, amely ASP-ügyileg már fertőzöttnek számít; Drávafok ezen belül szigorúan korlátozott területként van nyilvántartva. A térség vaddisznó-állományában a vírus jelenléte jelentős, ami növeli az újabb átterjedések kockázatát. Emiatt a hatóságok külön hangsúlyt helyeznek arra, hogy a házisertések ne kerüljenek közvetlen vagy közvetett kapcsolatba vaddisznókkal.
Mit kér a hatóság a sertéstartóktól?
A Nébih fokozott járványvédelmi fegyelmet kér a sertéstartóktól. A legfontosabb előírások és ajánlások a következők:
- telepek zártan tartása, a kijárási lehetőségek minimalizálása;
- a fertőtlenítési előírások maradéktalan betartása;
- szalma és gabona alaptakarmányok legalább 60 napos külön tárolása, pihentetése használat előtt (a Nébih hangsúlyozza ennek fontosságát);
- minden szokatlan megbetegedést vagy elhullást haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak;
- minden olyan tevékenység elkerülése, amely közvetlen vagy közvetett kapcsolatot eredményezhet a vaddisznókkal.
Helyi és regionális összefüggések
A baranyai esetek az elmúlt napok országos képe részeként értelmezhetők: néhány nappal korábban Somogy megyében is felütötte fejét az ASP egy nagy, közel kétezer egyedet tartó lakócsai gazdaságban. Bóna Szabolcs agrárminiszter korábbi bejelentése alapján a fertőzés terjedését a térségi vaddisznóállomány és a helyi takarmány- és állatforgalom bonyolult kölcsönhatása is segítheti. Járványügyi nyomozás folyik a fertőzések eredetének kiderítésére.
Mit jelent ez a helyi gazdálkodóknak?
A fertőzés megjelenése részben azonnali gazdasági következményekkel jár: az érintett állományok felszámolása közvetlen veszteséget jelent az érintett gazdáknak, miközben a védő- és megfigyelési zónák korlátozásai megnehezíthetik a térségben működő más sertéstartó üzemek és szállítók működését is. Az ASP emberre nem veszélyes, de a sertéságazat számára jelentős anyagi károkat okozhat, amint azt a Nébih is hangsúlyozza.
| Helyszín | Állomány mérete | Megjelölt zóna |
|---|---|---|
| Drávafok | 34 sertés | szigorúan korlátozott terület |
| Okorág | 19 mangalica | érintett terület (védő- és megfigyelési zónák) |
A hatóságok azt kérik, hogy a lakosság is segítse a járványügyi intézkedések sikerét: ne vigyenek haza vadhúsból származó termékeket a kitörés környékéről, és tartsák be az esetleges helyi korlátozásokat. A sertéstartók a Nébih tematikus oldalán és a helyi járványügyi hatóságoknál kaphatnak naprakész tájékoztatást.
A fejlemények a következő napokban is változhatnak: az érintett állományok felszámolása és a járványügyi vizsgálat kiterjedése további részleteket hozhat. A térség gazdái és a hatóságok munkája most elsősorban a további terjedés megakadályozására irányul.
