A 2025-ös PISA-vizsgálat eredményei azt mutatják: a magyar 15 évesek három vizsgált kompetenciaterületen – szövegértés, matematika és természettudomány – is az OECD-átlag alatt teljesítettek. A felmérésben 91 oktatási rendszer több mint 760 ezer diák vett részt; Magyarországon 273 intézmény mintegy 6 400 tanulóját vizsgálták.
Pontszámok és trendek
A magyar átlagok a következők:
| Tárgy | Magyar átlag (pont) | OECD-átlag (pont) |
|---|---|---|
| Természettudomány | 480 | 486 |
| Matematika | 459 | 469 |
| Szövegértés | 452 | 466 |
Mindhárom területen gyengébbek az eredmények a 2022-es adatoknál; a legnagyobb lemaradás szövegértésben látható. Különösen kedvezőtlen, hogy a magyar diákok 32,3 százaléka szövegértésből a második képességszint alatt teljesített, míg a legmagasabb, kiemelkedő eredményt elérők aránya csupán 3 százalék.
"Nem túlzás azt állítani, hogy globális válságban van az oktatás"
Ezt a megállapítást Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter tette a PISA-adatok ismertetésekor. A miniszter kiemelte, hogy a nemzetközi trendek általános visszaesést mutatnak, és Magyarország sem tér el ettől: a hazai teljesítmények az OECD-átlag alatt maradnak, ráadásul a régiós versenytársakhoz képest is hátrányba kerültek a magyar tanulók.
Régiós összevetés és szakmai kommentárok
A visegrádi országok közül Lengyelország mindhárom vizsgált területen szignifikánsan jobb eredményt ért el Magyarországnál. Természettudományból és szövegértésből Csehország, matematikából pedig Szlovákia is jelentősen megelőzte a magyar tanulókat. A PISA nemzetközi adatai szerint a mérés 2000 óta most mutatja a legalacsonyabb szintet mindhárom szakterületen.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője az elemzés során a szövegértés romlását részben a fiatalok megváltozott olvasási szokásainak tulajdonította. Szerinte a közösségi média gyors, impulzusokra épülő tartalomfogyasztása nehezíti, hogy a tanulók hosszabb, összetettebb szövegekkel elmélyülten foglalkozzanak. A PISA-adatok alapján 2018 és 2025 között 6 százalékkal csökkent azok aránya, akik figyelmesen és gördülékenyen olvasnak, miközben a felszínes, kapkodó olvasásra hajlamosak aránya 5 százalékkal nőtt.
- Rövid távú következmények: a tananyag elsajátításának elmélyültsége csökkenhet, gyakoribb lehet a hiányos szövegértés miatti problémamegoldás.
- Hosszabb távú kockázatok: a tehetséggondozás gyengülése és a nemzetközi versenyképesség romlása állami és intézményi beavatkozásokat tehet szükségessé.
Mit jelentenek az adatok az iskolák számára?
A felmérés nyilvánosságra hozatala után az oktatási vezetés hangsúlyozta, hogy a trend megfordításához rendszerszintű intézkedésekre lesz szükség. A miniszter felhívta a figyelmet a tehetséggondozás átalakítására, mert a kiváló teljesítők arányának csökkenése hosszabb távon az innováció és a magasabb szintű szaktudás ellátottságát is befolyásolhatja.
A rendelkezésre álló adatok részletes elemzése és a helyi iskola- és tantervpolitikai válaszok kidolgozása várhatóan a következő hónapok feladatai közé kerül. A PISA-jelentés nemcsak arra mutat rá, hogy hol áll most a hazai közoktatás, hanem arra is, hogy milyen irányokban kell változtatni az oktatás tartalmát és módszereit ahhoz, hogy a fiatalok készségei megfeleljenek a XXI. századi elvárásoknak.
