Az Oxfordi Egyetem engedélyezte az OpenAI-nak, hogy a Bodleian Könyvtár történeti anyagainak egy részét digitalizálja és az így létrejött állományt felhasználja mesterséges intelligencia-modellek betanításához, jelentette a Guardian és más források alapján a nemzetközi sajtó.
Mi történt pontosan?
A megállapodásról az egyetem 2025 márciusában tett bejelentése után további részletek kerültek nyilvánosságra. Belső dokumentumok szerint a Bodleian-gyűjteményből körülbelül 125 000 történelmi disszertációnak a szkennelt képeit osztották meg az OpenAI-val. A digitalizált anyagok között megtalálhatók voltak a 19. és 20. századi európai és amerikai egyetemek doktori dolgozatai, illetve más ritka források is.
Milyen dokumentumokról van szó?
A most digitalizált vagy digitalizálásra tervezett anyagok között a sajtóinformációk szerint szerepelt egy 10 000 darabos nagyméretű, 16. századi nyomtatott ballada-gyűjtemény, továbbá felmerült a 18. századi ír állami iratok, Marie Edgeworth ír regényíró magánlevelei és Dorothy Hodgkin tudós penicillinről szóló jegyzeteinek lehetősége is.
Miért keltett ez vitát?
A megállapodás többféle aggályt váltott ki. Egyrészt kérdések merültek fel az egyetem hírnevével és a szakmai gyűjtemények jellegével kapcsolatban: tudományos, történeti és kulturális értékeket tartalmazó művek használata MI-képzésre érzékeny területnek számít, különösen, ha a források elérhetősége, az értő feldolgozás és a szerzői jogok kezelése nem teljesen átlátható.
Másrészt a digitalizált adathalmazok hatalmas számítási erőforrásokat igénylő MI-tréningekhez kerülhetnek felhasználásra, ami környezeti kérdéseket is felvet: a modellek betanítása jelentős energia- és szén-dioxid-kibocsátással járhat, így többen a fenntarthatóság szempontjaira hívják fel a figyelmet.
- 125 000 történelmi disszertáció szkennelt képe került megosztásra.
- A Bodleian-gyűjtemény teljes állománya mintegy 23 millió tárgyat tartalmaz, így a digitalizált rész nagyságrendileg kis szeletet jelent.
- A partnerség nyilvános bejelentése: 2025 március.
Következmények a felsőoktatás és kutatás számára
Az együttműködés kérdései érintik az egyetemi könyvtárak szerepét és az intézmények felelősségét a digitalizálás, a hozzáférés és a harmadik felek számára történő átadás tekintetében. Az olyan gyűjtemények, mint a Bodleian, nem csupán tudományos dokumentumok raktárai: kulturális örökséget is őriznek, ezért a feldolgozás módja és célja szakmai vitákat generálhat a gyűjteményt kezelő intézményekben és a szélesebb kutatói közösségben.
A digitalizálás potenciálisan előnyös is lehet: könnyebb hozzáférés kutatók és hallgatók számára, valamint új lehetőségek a digitális humán- és társadalomtudományok számára. Ugyanakkor a transzparencia, a jogi keretek és a fenntarthatósági szempontok tisztázása elengedhetetlen annak érdekében, hogy az ilyen jellegű együttműködések ne ássák alá az intézmények hitelességét.
Az Oxford és az OpenAI közötti megállapodás kapcsán megfogalmazott aggályok rámutatnak: a technológiai fejlesztések integrálása az oktatás és kutatás területeibe gondos szakmai, jogi és etikai mérlegelést igényel. A jövőben a hasonló megállapodásoknál várhatóan nagyobb hangsúlyt kap a nyilvánosság tájékoztatása és a gyűjteménykezelők felelőssége.
