A mesterséges intelligencia gyors előretörése nem az egyetemek megszűnéséhez, hanem szerepük felértékelődéséhez vezethet — erre a következtetésre jutottak a Városligetben, a Néprajzi Múzeumban rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A panelen elhangzottak szerint az intézmények feladata az alapozó ismeretek átadása és a kritikai szemlélet formálása, amelyre a gépek önmagukban nem képesek.
Mi marad az egyetemek sajátja?
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora egyértelműen elutasította azt a provokatív felvetést, hogy az egyetemek eltűnnének az AI térnyerésével. Kiemelte, hogy az alap szaktudás megszerzése nélkül a logikus gondolkodás és a kritikai szemlélet nem válik valódi értékké. A rektor szerint az egyetem nem csupán tudást ad át, hanem szűrőt is biztosít a hallgatók számára: az intézményi keretek között zajló képzés segít megkülönböztetni a megalapozott tudást a felszínes információtól.
A beszélgetés másik meghívottja, Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ komplexitása meghaladja a puszta lexikai adatok bemagolásának értelmét. Szerinte ezért növekvő jelentősége lesz a filozófiai és elméleti szemléletnek, amely képessé teszi a hallgatókat az összetett problémák elemzésére és értékelésére.
„Előbb az egyetemet kell megváltoztatnunk”
Ezt a gondolatot Kónya fogalmazta meg egyik kulcsmondataként: előbb az intézmények belső felépítését és működését kell átalakítani, mielőtt az egyetemek képesek lennének igazán alkalmazkodni az AI által hozott társadalmi és gazdasági változásokhoz. Kovács Levente ezzel összhangban beszélt arról, hogy az Óbudai Egyetemen tudatosan AI-alapokra helyezik a működést: nem azért, mert ez kényelmes, hanem mert a versenyképesség megőrzése ezt követeli meg.
Gyakorlati következmények: oktatás, számonkérés, etika
A paneleken elhangzott felvetések alapján több gyakorlati következmény is látható:
- Oktatási módszerek átalakulása: a hangsúly elmozdul a puszta tényanyag átadásáról a problémamegoldó és kritikai készségek fejlesztésére.
- Számonkérés reformja: a bemagolt tételek kora részben megszűnhet, a jövőben más típusú értékelési formákra lesz szükség.
- Etikai és filozófiai képzés: nő a kereslet az olyan tudásra, amely lehetővé teszi a technológia társadalmi hatásainak megértését és szabályozását.
A beszélgetés szerint az átállás nem csupán technológiai kérdés: szemléletváltást igényel mind az oktatók, mind a hallgatók részéről. Az intézményeknek el kell dönteniük, hogyan integrálják a mesterséges intelligenciát a tananyagba, a kutatásba és a vizsgáztatási gyakorlatba úgy, hogy közben megőrizzék a tudományos alapok mélységét.
| Beszélgetőpartner | Beosztás |
|---|---|
| Kovács Levente | Óbudai Egyetem rektora |
| Kónya Zoltán | Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese |
A szegedi rektorhelyettes felidézte, hogy a számítástechnikai alapok egyáltalán nem újak: Szegeden például több évtizede működik AI-kutatócsoport, ám az igazi áttörést az jelentette, amikor a mennyiség minőségbe csapott át. Ez azt jelenti, hogy az adatmennyiség és a számítási kapacitás olyan szintre nőtt, amely lehetővé tette a jelenlegi alkalmazások kialakulását — ugyanakkor a technológiai hátteret járni kellő elméleti megalapozás nélkül sem lehet hatékonyan használni.
Összességében a panel résztvevői azon az állásponton voltak, hogy a felsőoktatás átalakítása elkerülhetetlen, de ez nem az intézmények szerepének csökkenését jelenti. Éppen ellenkezőleg: az egyetemeknek van esélyük arra, hogy a XXI. század technológiai kihívásai között is meghatározó szereplőként járuljanak hozzá a társadalom tudásalapú fejlődéséhez — feltéve, ha képesek alkalmazkodni és újraértékelni saját feladataikat.
