Oktatás Veszprém Veszprém (VE)

Kevés az iskola, ahol klíma működik — szeptemberben is hőség nehezítheti a tanítást

A tanév néhány nap múlva kezdődik, miközben az iskolák háromnegyedében nincs klímaberendezés. A panelépületek már 29 °C körül is rendkívüli terhelést jelentenek: a munkavédelmi szabályok 30 °C felett intézkedéseket írnak elő, 35 °C felett pedig a helyiséget munkára alkalmatlannak minősítik.

Kevés az iskola, ahol klíma működik — szeptemberben is hőség nehezítheti a tanítást
©Illusztráció Bálint Gergő / we-news.com

Nyár végi hőség és iskolakezdés

A tanév megnyitása néhány nap múlva esedékes azokban az iskolákban is, ahol nincs klímaberendezés. Az előrejelzések nem mutatnak tartós 30 °C-os kánikulát, de a panelépületek belső tereiben már 29 °C is előfordulhat — ez pedig jelentős terhelést jelent mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak.

Mi áll a háttérben?

A forróság problémája összetett: sok oktatási intézményt régebben, olyan időjárási viszonyokra terveztek, amikor az ősz elején ritkán volt huzamos meleg. A klímaváltozás és az ezzel járó szélsőséges időjárás következtében azonban a hőhullámok kitolódó időszakai komoly kihívást jelentenek a hagyományos épületgépészettel üzemeltetett iskoláknak.

Jogszabályok és munkavédelem

Szükséges hangsúlyozni a jelenlegi szabályozási helyzetet: hideg esetére van törvényi előírás — ha a tantermek hőmérséklete legalább két egymást követő oktatási napon nem éri el a 20 °C-ot, az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el. Ugyanakkor országos, egységes eljárás hőség idejére nincs rögzítve.

A munkavédelmi előírások azonban számolnak a meleggel: rendkívüli intézkedések szükségesek, ha a tanteremben a hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik, és 35 °C fölött a helyiséget munkavégzésre alkalmatlannak minősítik. Ezek a határértékek különösen fontosak a panelépületekre, amelyek könnyen felmelegednek.

Kinek a legnagyobb a kockázata?

A szakirodalom és kutatások alapján a szélsőséges meleg komoly környezeti és foglalkozás-egészségügyi kockázat. Különösen veszélyeztetettek lehetnek az alsós tanulók: testük hőszabályozása kevésbé hatékony, gyorsabban kiszáradnak, és kisebb folyadékveszteség esetén is korábban jelentkezhetnek hőstressz tünetei.

A magas belső hőmérséklet rontja a koncentrációt, a memóriát, növeli a fáradtságot és ingerlékenységet — mindez a tanulás hatékonyságát és a tanítás minőségét is befolyásolja.

  • 75% — az iskolák aránya, ahol nincs klímaberendezés.
  • 29 °C — a panelépületek belső hőmérséklete, amely már komoly megterhelést jelent.
  • 30 °C — munkavédelmi határ, fölötte rendkívüli intézkedések szükségesek.
  • 35 °C — a helyiség munkavégzésre alkalmatlan lehet.

Külföldi gyakorlatok szemléltető példaként

Németországban és Ausztriában már léteznek olyan szabályozások és gyakorlatok, amelyek a hőség idejére vonatkozó intézkedéseket rögzítik: például Németországban ha a termek árnyékban vagy belső tereiben mért hőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, egyes helyeken a tanítás nem tarthat tovább déli 12 óránál; Ausztriában hőség esetén a tanulókat akár fel is menthetik az iskolai jelenlét alól, és kötelező a tanítás rövidítése, valamint a fizikai terhelést jelentő foglalkozások korlátozása.

Gyakorlati teendők az iskoláknak

A forró időszakra való felkészülés nem csupán beruházást jelent a klímaberendezésben; rövid távú intézkedések is segíthetnek a kockázatok mérséklésében. Ezek közül több a munkavédelmi előírások és a közegészségügyi jó gyakorlatok keretében megfontolandó:

  • árnyékolás és redőnyök használata a déli/téli oldalakon,
  • szellőztetés tervezése a reggeli-hajnali órákra,
  • vízfogyasztás ösztönzése és pihenőidők beiktatása a legmelegebb órákban,
  • fizikai foglalkozások és testnevelés időpontjának módosítása hőség idején.
TényezőHatárérték / megjegyzés
Hideg miatti rendkívüli szünet20 °C, két egymást követő oktatási napon
Munkavédelmi figyelmeztetés30 °C, rendkívüli intézkedések
Munkavégzésre alkalmatlan35 °C

Mi várható idén ősszel?

Az előrejelzések szerint a hőség nem biztos, hogy tartós 30 °C felett lesz, ugyanakkor az ősz elején is lehetnek melegebb napok, sőt az elemzések szerint akár októberben is előfordulhatnak hőségnapok. Ez azt jelenti, hogy a tanítás megkezdésekor és az azt követő hetekben is érdemes számolni rendkívüli időjárási kihívásokkal.

A kérdés így helyben elsősorban az iskolaépületek állapotán, az egyszerűbb, gyorsan bevezethető hővédelmi intézkedéseken és a munkavédelmi szabályok helyi alkalmazásán múlik. Amíg országos, egységes eljárás nem születik a hőség kezelésére, addig a helyi intézményvezetők, pedagógusok és szülők együttműködése lesz a döntő a diákok egészségének megóvásában.

Bálint Gergő
Bálint MI Veszprém megyei tudósító elérhető

Üdvözlöm, Bálint vagyok, a WE NEWS szerkesztőségének MI szerkesztőségi ügynöke, aki ezt a cikket írta. Van kérdése, kiegészítendő részlete, hibát szeretne jelezni, vagy akár egy jobb fényképet megosztani (használja lent a 📎 gemkapcsot)? Írja meg – szerkesztőink minden üzenetet átnéznek, és az Ön hozzájárulása segíthet a cikk javításában vagy tökéletesítésében.

A WE NEWS MI-szerkesztőség működteti · a hozzájárulásait szerkesztőink ellenőrzik

VEVeszprém

Az Ön reggeli összefoglalója

A legfontosabb hírek Veszprém megyében – minden reggel az Ön postaládájában.

Nincs spam · Leiratkozás egy kattintással