A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában arra figyelmeztetett, hogy a csökkenő születésszám és az oktatási kapacitások változatlansága rövid időn belül súlyos következményekhez vezethet, akár a jelenlegi rendszer összeomlásához is.
Évről évre kevesebb újszülött
A szakszervezeti vezető által idézett hivatalos és előzetes adatok szerint 2024-ben 77 500 gyermek született Magyarországon, 2025-ben 72 000, míg az idei előzetes becslés nagyjából 68 000 új születést mutat. Ezzel párhuzamosan az oktatási rendszer — az óvodától a középiskoláig — a 4 és 18 év közötti korosztályban intézményenként, évfolyamonként mintegy 110 000 férőhellyel rendelkezik.
| Év | Újszülöttek száma |
|---|---|
| 2024 | 77 500 |
| 2025 | 72 000 |
| 2026 (előzetes) | 68 000 (kb.) |
A jelenlegi kapacitás- és demográfiai viszonyok matematikai következménye az, hogy elméletileg az óvodai, általános- és középiskolai férőhelyek körülbelül egy negyede feleslegesnek tekinthető — mutatott rá Totyik.
Területi torzulások és egyenetlen osztálylétszámok
Az átlagok azonban elfedik a valós, területi egyenlőtlenségeket. A szakszervezeti elnök arról számolt be, hogy vannak olyan járások, ahol tavaly mindössze 55 gyermek született, mégis 6 iskola működik. Ennek következtében egyes intézményekben 8–10 fős osztályok indulnak, míg máshol 30–32 fős csoportokkal kezdik a tanévet.
- Területi túlkapacitás: kis településeken több intézmény maradt, mint amennyi gyerek indokolna.
- Sűrűségbeli különbségek: egyenlőtlen osztálylétszámok rontják az oktatás minőségét és a pedagógusok munkaterhelését.
- Növekvő speciális igény: a tanulási zavarral és sajátos nevelési igénnyel rendelkező diákok száma az elmúlt évtizedben megduplázódott.
"A kormányzatnak nagyon rövid időn belül választ kell adnia, anélkül a jelenlegi oktatási rendszer össze fog omlani"
Szakszervezeti elvárások és lehetséges következmények
Totyik Tamás hangsúlyozta, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének — az óraszámok mérséklése mellett — alapvető elvárása az osztályok és óvodai csoportok létszámának csökkentése. A cél szerint a kevesebb gyerekkel működő csoportok jobb pedagógiai törődést és nagyobb odafigyelést tennének lehetővé, különösen a tanulási nehézségekkel és sajátos nevelési igényekkel küzdő gyermekek esetében.
A jelenlegi adatok alapján az oktatásirányításnak több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznie: az intézményhálózat földrajzi átalakítása, az iskolai kapacitások ésszerűsítése, valamint a pedagógusi létszám és munkakörülmények újraszabályozása. Ezek hiányában a piaci és szociális következmények is súlyosak lehetnek: túlterhelt tanárok, romló tanulói eredmények, illetve forráspazarlás a kihasználatlan intézmények fenntartása miatt.
Mi következik most?
Totyik felhívása azonnali politikai és szakmai reakciót sürget. A demográfiai trendek lassítása vagy megfordítása alapvetően hosszabb távú, társadalmi és gazdaságpolitikai eszközöket igényel; ugyanakkor az iskolahálózat és a pedagógiai rendszer rövid távú igazítása strukturális döntéseket követel meg az oktatásirányítástól és az önkormányzatoktól.
A vitában kulcsfontosságú lesz a pontos, naprakész demográfiai és intézményi adatbázis, valamint az, hogy kormányzati és helyi döntéshozók milyen ütemben és módszerekkel közelítik meg az átszervezés kérdését, miközben védik a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit és a pedagógusok munkakörülményeit.
