Az elmúlt napokban törékennyé váltak az üzemanyagpiaci pozíciók: Magyarországon csütörtökön a dízel nagykereskedelmi ára bruttó 6 forinttal csökkent, miközben a benzin esetében pénteken bruttó 5 forintos áremelkedést regisztráltak a nagykereskedelemben. A dízel átlagos fogyasztói ára így is magasabb maradt: a heti átlag 681 Ft, ami mintegy 30 forinttal haladja meg a július végi szintet.
Miért mozognak ellentétes irányba az üzemanyagok?
A piaci mozgás mögött részben eltérő nemzetközi tényezők állnak. Az Index által idézett szakértő, Grád Ottó szerint az elmúlt hetekben tapasztalt drágulást követően a nemzetközi folyamatok a dízel esetében kedvezőbb irányba fordultak. Ezzel párhuzamosan a benzinpiacon továbbra is felfelé ható árnyomás érvényesül, amit elsősorban a keverőkomponensek szűkössége és egy jelentős afrikai finomító alacsonyabb teljesítménye okoz – ezt egy iparági forrás is hangsúlyozta.
A kieső finomítói kapacitás pótlása további többletkeresletet generál Európában, ami szűkíti az elérhető kínálatot és nyomást gyakorol a benzin jegyzésáraira. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hazai töltőállomások ellátását befolyásoló nagykereskedelmi árakat a nemzetközi finomítói helyzet érzékenyen alakítja.
Hol állunk az uniós trendhez képest?
Az Eurostat adatai alapján júliusban az EU-ban a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok éves áremelkedése átlagosan 16,9 százalék volt. Ez a drágulás az EU tagállamainak többségét érintette: 27-ből 25 országban nőttek az árak éves összevetésben. Magyarország ebből a szempontból kivételként jelent meg, ahol a júliusi adatok szerint minimális csökkenést mértek.
Az EU hónapról hónapra változó ütemet mutatott az elmúlt időszakban:
- március: 12,9%
- április: 20,8%
- május: 20,7%
- június: 13,7%
- július: 16,9%
Az országok között azonban jelentős eltérések látszanak: a legnagyobb éves áremelkedést Romániában mérték (24,2%), Németországban és Litvániában pedig 22,9%-os növekedés volt megfigyelhető.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Dízel nagykereskedelmi árcsökkentés (csütörtök) | −6 Ft |
| Benzin nagykereskedelmi áremelkedés (péntek) | +5 Ft |
| Dízel heti átlagár | 681 Ft (≈ 30 Ft magasabb a július véginél) |
Gyakorlati hatások a fogyasztókra és a költségvetésre
A rövid távú áringadozások közvetlen hatása a háztartások költségvetésében, valamint a fuvarozó cégek működési költségeiben mérhető. A dízel árának csökkenése rövid távon enyhítheti a szállítási és logisztikai költségeket, de a benzinár emelkedése a személygépkocsi-használat költségeit növelheti. Hosszabb távon a finomítói kapacitások és az összetett keverőanyag-ellátás alakulása fogja meghatározni az ártrendeket.
A piaci szereplők és a döntéshozók számára kulcskérdés, hogy az ellátási lánc sérülékenysége milyen intézkedésekkel csökkenthető. Az Európán kívüli finomítói kiesések pótlása versenyképes források keresését igényli, illetve a keverőkomponensek előállításának stabilizálása hosszabb távú beruházásokat tehet szükségessé.
Összességében a magyar piac viszonylag jól tartotta magát az unión belüli átlagos dráguláshoz képest, ugyanakkor a rövid távú, nemzetközi zavarok – különösen a keverőanyag-hiány és egy afrikai finomító alacsonyabb kapacitása – továbbra is kockázatot jelentenek a benzinellátás és az árak stabilitása szempontjából.
A következő napok és hetek kereskedelmi jegyzései és finomítói termelési adatai adhatnak világosabb képet arról, hogy az árnyomás tartós lesz-e, vagy a dízel irányába mutató kedvezőbb nemzetközi trend lehúzza az üzemanyagárakat Magyarországon is.
