Megrogyó gazdaságok, apadó tartalékok
Az idei, tartós hőség és aszály nem egyszerűen rossz termést hozott: sok heves megyei gazdálkodónál a pénztartalékok elfogytak, és a következő év vetését már nem tudják finanszírozni. A változás mértékét jól érzékelteti egy karácsondi mezőgazdasági vállalkozó példája, aki szerint az elmúlt évek folyamatos veszteségei után "ennyi tartós meleg és ilyen csapadékhiányos év még nem volt" az ő több évtizedes tapasztalata szerint.
"Én már 50 éve gazdálkodok, de még ilyen tartósan meleg és ilyen csapadékhiányos évünk nem volt."
A megnyilatkozó, Cseh Antal, az Olga-Major Kft. tulajdonosa azt mondta, hogy a kieső árbevétel, a dráguló inputok és a folyamatosan romló terméshozamok együttesen oda vezettek, hogy sok gazda egyszerűen nem látja értelmét vagy nem rendelkezik forrással a következő évi vetés elindításához. Sok helyen már megkezdődött az eszközök eladása és a földbérletek visszamondása.
Konkrét számpéldák és helyi tendenciák
A gazdálkodók tapasztalatai számszerűen is riasztóak: egy helyi példában tavaly egy területről repcéből származó árbevétel 120 millió Ft volt, idén ugyanarról a területről mindössze 17 millió Ft folyt be. Emellett a nagy gépkereskedők megrendeléseinek és vásárlásainak volumene egyes szereplők szerint a korábbihoz képest mintegy 30 százalékára esett vissza.
| Mutató | Előző év | Idei év |
|---|---|---|
| Repcéből származó árbevétel (példa) | 120 millió Ft | 17 millió Ft |
| Gépmegrendelések volumenarány | 100% | ~30% |
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A jellemző forgatókönyv szerint a kisebb családi és közepes méretű gazdaságok a legsebezhetőbbek: ők többnyire rövidebb távú tartalékkal, kevesebb hitel- és beruházási lehetőséggel rendelkeznek. Több gazda jelezte, hogy máris hirdetik a traktorokat és kombájnokat, illetve visszamondják a bérelt földeket. A visszamondások és eladások hatása nem csupán az adott gazdaságokra korlátozódik, hanem a helyi szolgáltatók, gép- és alkatrész-kereskedők, valamint a foglalkoztatás szintjére is kiterjedhet.
- Értékesítik a gépeket: több gazda hirdeti a berendezéseit.
- Visszamondják a bérleteket: kisebb területek kerülnek ki a művelésből.
- Beruházások leálltak: kisebb kivételektől eltekintve sok helyen elhalasztották a fejlesztéseket.
Gazdasági és társadalmi hatások Heves megyében
Ha a tendenciák folytatódnak, a hatások több szinten jelentkeznek: csökkenő agrártermelés, munkahelyek megszűnése, kevesebb forgalom a helyi beszállítóknál, és növekvő bizonytalanság a vidéki közösségekben. A helyi élelmiszer-ellátás szűkülése is lehetséges következmény, különösen az olyan növényeknél, amelyek kiesése pótolhatatlan helyi kínálatot eredményez.
A gazdák egy része arra számít, hogy a kormányzati támogatások, biztosítások vagy agrárkockázat-kezelési eszközök nélkül sokan végleg feladják a termelést. Ugyanakkor az is felmerül, hogy ahol marad tőke, ott fokozódó összevonások és koncentráció következik: kevesebb, de nagyobb gazdaság maradhat talpon.
Mit tehetnek most a termelők?
A jelenlegi helyzetben a legfontosabb rövid távú lépések közé tartozik a költségek szigorú kontrollja, a likviditás megőrzése és a lehetőségek szerinti közösségi együttműködések kialakítása (például eszközmegosztás). Egyes gazdák a művelési gyakorlat módosítását, vízvisszatartó intézkedéseket és szárazságtűrő növények bevezetését tartják szükségesnek, de ezek megvalósítása beruházást igényel, amely sokak számára jelenleg nem finanszírozható.
Az elkövetkező hónapokban kulcsfontosságú lesz, hogy az érintettek pontosan felmérjék veszteségeiket, dokumentálják a károkat, és igénybe vegyék a rendelkezésre álló pályázati vagy kárpótlási lehetőségeket. A helyi gazdák szemlélete és döntései ma hozzák meg annak az irányát, hogy Heves mezőgazdasága milyen szerkezetben és milyen kapacitással marad fenn a következő években.
Az idei év tapasztalatai arra figyelmeztetnek: a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek hosszú távon átalakíthatják a megye mezőgazdasági arculatát, ha nem születik rendszerszintű alkalmazkodási politika és helyi szintű összefogás.
