Helytörténet és turizmus találkozása a Koháry úton
A gyöngyösi Tourinform Iroda által szervezett, tizenhétnél kevesebb résztvevőt megmozgató városi séta a közelmúltban a szabadkőművesség helyi emlékeire irányította a figyelmet. A programot Báryné dr. Gál Edit, Pro Museo-díjas történész és a Gyöngyösi Városszépítő- és Védő Egyesület elnöke vezette. A csoport az Orczy-kastélytól indult, és megállt a város több olyan pontján, amelyek korábban a páholyok működéséhez kötődtek.
A séta során különös figyelem irányult a Koháry útra: a források szerint itt álltak azok az épületek, amelyekben a város szabadkőműves páholyai működtek. A korábbi Kolping-ház helyén állt az első gyöngyösi páholyháznak helyet adó épület, egy másik, ma már autószervizként ismert telek szintén ilyen funkciót látott el a múltban.
„A gyöngyösi gimnázium – a mai Berze Nagy János Gimnázium – épületét 1899-ben adták át az oktatásnak.”
A forrásokból és a séta során ismertetett dokumentumokból kiderül, hogy a helyi szabadkőműves közösség szervezése és működése szorosan kapcsolódott a város intézményeihez és személyiségeihez. A gyöngyösi páholyok közül az egyik, a népszerű köznyelvben gyakran „titkos társaságként” említett szervezet neve Akác (Ákác) a Mátra alján volt. Ennek a tradíciónak gyökerei a XIX–XX. század fordulójára nyúlnak vissza.
Széky István és a helyi közélet
A dokumentumok szerint a gyöngyösi szabadkőműveseket egykor egy főgimnáziumi tanár szervezte újra: Széky István, aki a Berze Nagy János Gimnáziumban matematikát és természetismeretet tanított. Széky aktívan vett részt a Mátra Egylet munkájában, többek között a turistautak kijelölésében; róla nevezték el az első jelzett turistautat is. Érdekes párhuzam, hogy édesapja, Széky Péter, korábban Tiszaigaron és Szolnokon hozott létre páholyokat, amelynek emlékére a gyöngyösi közösség is a családi hagyományt követve vette fel a nevét.
A helyi gimnázium épületében ugyanakkor – a történész ismertetése szerint – sosem gyülekeztek a páholyok, ott nem tartottak munkákat. A szervezeti működéshez ezért páholyházra volt szükség: az 1906-ban alakult Akác a Mátra alján páholy fontos állomása lett a helyi közösség életének.
- Orczy-kastély — kiindulópont a séta számára
- Korábbi Kolping-ház — egyik első páholyháznak helyet adó épület
- Mai gumiszerviz telephelye — egykori páholy helye
- Berze Nagy János Gimnázium (átadva 1899) — Széky István tanintézete
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1899 | A gyöngyösi gimnázium épületének átadása |
| 1906 | Az Akác a Mátra alján páholy megalakulása |
| XX. század | A helyi páholyok működésének dokumentált fennmaradása |
A séta és a levéltári források ismertetése rávilágít arra, hogy a szabadkőművesség helyi jelenléte nem csupán titkos társaságokról szóló legendákból áll: a működés környezete, a szervezeti felépítés és a városi intézményekhez való kapcsolódás jól dokumentált, és a város épített környezetében ma is felfedezhetők az emléknyomok.
A program szervezése egyúttal a helytörténeti turizmus erősödésének jelének is tekinthető: az olyan tematikus séták, amelyek összekapcsolják a múltat a város jelenével, vonzó alternatívát kínálnak a klasszikus látnivalók mellé. A városépítészeti, oktatási és társadalmi vonatkozásokat egyaránt érintő kutatás miatt a helyi emlékek feltárása hozzájárulhat ahhoz, hogy Gyöngyös múltja és kulturális öröksége szélesebb közönség előtt váljon ismertté.
Az esemény dokumentumai szerint a gyűjteményekben részletes anyagok maradtak fenn a gyöngyösi szabadkőművesség XX. századi történetéből, amely a helyi helytörténet fontos, eddig kevésbé látható fejezetét tárja fel.
