Génszerkesztett és klónozott kutyák fejlesztését vállalta egy texasi startup, amely a védelmi, rendészeti és mentési feladatokra szánná az állatokat. A cég a nyilvánosságra hozott adatok szerint mintegy 200 millió dolláros tőkebevonással lépett elő — ez nagyjából 74 000 000 000 Ft értékű finanszírozásnak felel meg.
Alapítók, befektetők, célok
A Warhound nevű vállalkozás ötletgazdái közé tartozik Palmer Luckey, az Oculus és az Anduril alapítója, valamint Ben Lamm, a Colossal Biosciences társalapítója és vezérigazgatója. A befektetők között említették a Sequoia Capital-t, az ARK Invest-et és az In-Q-Tel nevű kockázatitőke-társaságot, amelyet a CIA támogat.
A cég közlése szerint az amerikai hadsereg több mint 2 200 kutyás egységében a kutyák többsége importált, és a kiválasztott munkakutyák jelentős része nem fejezi be a körülbelül hároméves kiképzést. A Warhound célja a hazai utánpótlás visszaépítése és a kiválasztott, jól teljesítő egyedek klónozása, majd célzott génszerkesztése révén a teljesítmény és az egészség javítása.
Milyen kutyákról van szó, és mit módosítanának?
A plan szerint a többségben szereplő fajták a malinois típusú belga juhászkutyák lesznek, de szerepelnek a programban labradorok és más juhászkutyák is. A génszerkesztés első lépéseinek célja a fajtáknál gyakori egészségügyi problémák, például a csípőízületi diszplázia kiküszöbölése.
- Klónozás: vérminták alapján a legjobban teljesítő katonai, rendőrségi és mentőkutyákból.
- Génszerkesztés: először betegségek kiküszöbölése, később a szaglás javítása.
- Szaglásnövelés: farkasokból származó szaglóreceptor-gének beépítése a tervek szerint.
Ben Lamm szerint a későbbi fejlesztések között szóba kerülhet a gyorsaság és mozgékonyság javítása is, és a vállalat a Colossal által végzett génszerkesztési munkára építene. Ugyanakkor a cég közölte: jelenleg nem terveznek úgynevezett kiborgkutyákat, vagyis nem kívánnak számítógépes eszközöket beültetni az állatok testébe.
Felszerelés és alkalmazási kör
A terveik szerint a kutyák speciális felszerelést kapnának: a cég említette az Anduril által fejlesztett védőmellényeket, szem- és hallásvédelmet, valamint harctéri helyzetfelismerő szoftvert. Azt azonban egyértelműen kijelölték, hogy a fizikai beültetésekre nem lépnek — a hangsúly a biológiai, nem pedig a biomechanikai beavatkozásokon lesz.
| Elem | Megjegyzés |
|---|---|
| Tőkebevonás | ~200 millió USD (~74 000 000 000 Ft) |
| Alapítók | Palmer Luckey, Ben Lamm |
| Befektetők | Sequoia Capital, ARK Invest, In-Q-Tel |
| Első kölykök | várhatóan 2027 elején |
Etikai és biztonsági kérdések
Az ilyen irányú fejlesztések számos etikai, jogi és biológiai kockázatot vetnek fel. A források szerint a Warhound célja a hadsereg és más szolgálatok utánpótlásának javítása, ugyanakkor az ügyben érintett szereplők — befektetők és alapítók — háttere miatt nem meglepő, hogy a vállalkozás nemzetbiztonsági és közéleti vitákat is kiválthat.
A génszerkesztés és klónozás kombinálása kiemelt figyelmet kíván az állategészségügy, a biobiztonság és a jogi szabályozás terén. A tervekben említett, farkasoktól származó szaglóreceptorok átültetése például pontos vizsgálatot igényel a hatékonyság és a mellékhatások feltérképezésére.
Mivel a cég már gyűjtötte az első vérmintákat és a génszerkesztés korai lépései megkezdődtek, a következő években várhatóan további részletek válnak majd ismertté arról, hogyan tervezik a gyakorlati alkalmazásokat és milyen szabályozói válaszok születnek.
Következmények: a fejlesztés hatása egyszerre lehet technológiai, katonai és etikai jellegű; a magyar kutatói- és döntéshozói környezet számára is releváns, hogy a nemzetközi gyakorlat milyen szabályozási normákat alakít ki a génszerkesztett állatok katonai alkalmazására.
