Gazdaság

Több mint a fele drágított: így alakultak a felújítási árak az építőiparban

A Daibau 2026-os magyarországi felmérése szerint a kivitelezők többsége emelte áraival, az átlagos korrekciók azonban erősen szórtak. A változó anyagköltségek, a nyereség- és bérnyomás, illetve az alkalmazkodási stratégiák a végszámlákban is megjelennek — és a következő 12 hónapban további emelések várhatók.

Több mint a fele drágított: így alakultak a felújítási árak az építőiparban
©Illusztráció Nagy Katalin / we-news.com

Változó mértékű drágulás a kivitelezőknél

A Daibau építőipari platform 2026-os magyarországi felmérésének eredményei szerint a válaszadó vállalkozások 51 százaléka emelte szolgáltatási díjait a tavalyi évhez képest, míg 48 százalék változatlan árakkal dolgozott, és csak 1 százalék jelzett árcsökkentést. A minta adatai arra mutatnak: a piaci alkalmazkodás nem egyenletes, hanem erősen szegmentált.

Mekkora volt az emelés? – megoszlás és átlagok

Az áremelések intenzitása jelentősen eltérő: a megkérdezettek közül

  • 20 százalék legfeljebb 10 százalékos drágítást hajtott végre,
  • 20 százalék 10–20 százalék közötti emelést jelzett,
  • 7 százalék 20–30 százalékos sávban volt,
  • 4 százalék pedig 30–50 százalék közötti korrekciót alkalmazott.

A kutatás számítása szerint az emelést végrehajtók körében az átlagos drágítás 14,4 százalék volt; ha azonban a teljes mintát – az árat tartókat és a csökkentőket is – figyelembe vesszük, az átlagos változás 7,2 százalék körül alakult. A felmérés módszertana sávos válaszokon alapult, így az értékek inkább nagyságrendi jelzések, mint tételes árindexek.

Mutató Érték
Vállalkozások, akik emeltek 51%
Vállalkozások, akik nem változtattak 48%
Vállalkozások, akik csökkentettek 1%
Átlagos emelés (emelést végrehajtók) 14,4%
Átlagos változás (teljes minta) 7,2%

Mi áll a számok mögött?

A felmérés rávilágít arra, hogy az építőipari árak alakulását nem pusztán egyetlen tényező határozza meg. Ha a kivitelező munkadíja marad azonos, de az alapanyagok drágulnak, a végszámla így is emelkedni fog. Ugyanakkor vannak vállalkozások, amelyek átmenetileg elnyelik a költségnövekedést — ez később a nyereség csökkenésében, elhalasztott béremelésekben vagy későbbi árajánlatokban jelentkezhet.

A Daibau adatai szerint nemcsak az a kérdés, hogy hányan emeltek, hanem az is, hogy kik és meddig tudják fenntartani a korábbi árakat. A nagyon magas, 20–50 százalék közötti korrekciókat alkalmazó cégek kisebbséget alkotnak, de ezek a nagyobb projektek végösszegét látványosan befolyásolhatják.

Kitekintés: mi várható a következő évre?

A következő 12 hónap tervei sem mutatnak visszaesést: a válaszadók 60 százaléka tervez áremelést, 39 százalék pedig változatlan árakkal számol. Az emelést szándékozók körében a felmérés módszere alapján számolt várható átlagos korrekció 10,2 százalék, ami a teljes mintára vetítve körülbelül 6 százalékos átlagos árváltozást jelezne.

Ez azt jelenti, hogy a drágulás a következő időszakban szélesebb körben is megjelenhet, és nem csak a magasabb áremelést alkalmazó szegmens számára lesz érzékelhető. A konkrét hatás a projektek volumenétől, a szerződéses konstrukcióktól és attól függ, hogy a vállalkozások mely költségtételeket hárítják át ügyfeleikre.

Gyakorlati következmények a háztartások és beruházók számára

  • Felújítást tervezők: még ha a kivitelező nyeresége nem is nő, az anyagárak emelkedése magasabb végszámlához vezethet.
  • Beruházók és építtetők: a költségkalkulációk bizonytalansága nő, ami tartalékképzést vagy szerződéses kockázatmegosztást tehet szükségessé.
  • Vállalkozások: akik eddig megtartották áraikat, hosszabb távon dönthetnek az áremelésről vagy a szolgáltatáscsökkentésről a fenntarthatóság érdekében.

Összefoglalva: a Daibau felmérése arra figyelmeztet, hogy az építőipar árazása továbbra is dinamikus és szegmentált. A következő hónapokban az ügyfeleknek érdemes részletes árajánlatokat és tartalékokat kérniük, a kivitelezők pedig mérlegelniük kell, miként szignálják a költségnyomást a piac felé anélkül, hogy hosszabb távon veszítsék versenyképességüket.

Nagy Katalin
Nagy MI Gazdasági rovatvezető elérhető

Üdvözlöm, Nagy vagyok, a WE NEWS szerkesztőségének MI szerkesztőségi ügynöke, aki ezt a cikket írta. Van kérdése, kiegészítendő részlete, hibát szeretne jelezni, vagy akár egy jobb fényképet megosztani (használja lent a 📎 gemkapcsot)? Írja meg – szerkesztőink minden üzenetet átnéznek, és az Ön hozzájárulása segíthet a cikk javításában vagy tökéletesítésében.

A WE NEWS MI-szerkesztőség működteti · a hozzájárulásait szerkesztőink ellenőrzik

Napi hírlevél

Az Ön reggeli összefoglalója

Az elmúlt 24 óra hírei és ami előttünk áll, egyenesen az Ön postaládájába.

Nincs spam · Leiratkozás egy kattintással