Az Érsekudvar ásatása
Az egri vár környékén, az Érsekudvarban 2022 óta folytatott ásatások során több, a 17. század utáni időszakhoz köthető lelet került elő; a feltárt anyagok sokfélesége arra utal, hogy a város visszafoglalását követően Eger valóságos etnikai és kulturális olvasztótégelyként működött. A kutatásokat ismertető előadásból az derült ki, hogy a területen épületek, komplett kályhák, sőt lovak és egy egyedül eltemetett személy maradványai is előkerültek.
Tárgyi kultúra és kereskedelem
A múzeumi régészek és a konferencián fellépő szakértők szerint a leletek nemcsak a helyiek hétköznapi életét mutatják meg, hanem azt is, hogy Eger kereskedelmi kapcsolatai messzire nyúltak. A közlemények szerint a talált importkerámiák között szerepelnek kínai porcelán csészék, oszmán és perzsa fajansz, de előfordultak egyiptomi és iraki eredetű tárgyak is. Ezek a darabok arra utalnak, hogy a város lakói árukat és hatásokat cseréltek a Távol-Kelettel és a Közel-Kelettel egyaránt.
„Az írott források nagyon vegyes etnikai képről számoltak be, ez pedig nagyon szembeötlő volt a tárgyi kultúrában.”
Az ásatások során feltárt leletek egy része helyi, balkáni eredetű házi kerámia; ezek főző- és asztali edényekként szolgáltak. A keveredés mértéke — tárgyi és írott források együttes vizsgálata alapján — arra enged következtetni, hogy egyetlen udvarban is sokféle vallású és nemzetiségű család élhetett együtt.
Mit jelentenek a leletek Eger számára?
A feltárások eredményei több szempontból is relevánsak a város jövője szempontjából. Egyrészt tudományos értelemben pontosabb képet adhatnak a 17. századi városszerkezetről és népességviszonyokról. Másrészt a leletek hozzájárulnak Eger történeti vonzerejéhez, ami turisztikai szempontból is hasznosítható. A régészeti anyagok bemutatása — akár állandó, akár időszaki kiállításokban — erősítheti a város nemzetközi kapcsolatairól alkotott helyi narratívát.
- Tudomány: részletesebb helytörténeti kutatásokat tesz lehetővé.
- Műemlékvédelem: a feltárások segítenek a város régi szerkezetének jobb megértésében és megőrzésében.
- Turizmus: a külföldi eredetű leletek új látványosságokat nyithatnak a vár és a múzeum látogatói számára.
Konkrét leletek és eredetük
A feltárt anyag igen változatos; az alábbi táblázat a leggyakoribb típusokat és azok földrajzi eredetét foglalja össze az ismertetett források alapján.
| Tárgy | Lehetséges eredet |
|---|---|
| Porceláncsészék | Kína |
| Fajansz edények | Oszmán Birodalom, Perzsia |
| Helyi házi kerámia | Balkán, helyi műhelyek |
| Ritkább importdarabok | Egyiptom, Irak |
A régészek szerint az Érsekudvar területe sokáig érintetlen maradt a 17. század óta, így olyan rétegeket őrzött, amelyeket máshol a belvárosi átalakítások már tönkretettek. A cölöpökre épült szerkezetek és a mocsaras talajviszonyok további kihívásokat jelentenek a feltárások során, ugyanakkor magyarázatot adnak arra is, miért maradtak fenn bizonyos építési rétegek.
A feltárt anyag most rendezés alatt áll a múzeumi gyűjteményben, és a szakemberek folyamatosan dolgoznak az eredmények publikálásán. A kutatás hosszabb távon hozzájárulhat Eger középkori és kora újkori arculatának újraértelmezéséhez, valamint a város történeti narratívájának gazdagításához — mindez pedig közvetlen hatással lehet a helyi kulturális életre és a turizmusra.
