Távol-keleti tárgyalások, közeli következmények
A napokban Kairóban tárgyaltak a Dunakeszi Járműjavító sorsáról: Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzése szerint a MÁV vezetőivel közösen egyeztetett az egyiptomi közlekedési miniszterrel, és az egyiptomi államvasút üzemében is tájékozódott. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél olyan megoldás találása, amely egyszerre szolgálja az egyiptomi utasok érdekeit és a magyar adófizetőkét.
Mi vezetett idáig?
A források szerint a Dunakeszi Járműjavító a magyar vasúti járműgyártás meghatározó bázisa volt, amelyet 2020-ban privatizáltak. A társaság később megnyerte az egyiptomi nemzeti vasúttól érkező, összesen 1 350 vasúti személyszállító kocsi gyártására és leszállítására vonatkozó megrendelést. A 2022-ben indult orosz–ukrán háború és az utána bevezetett nemzetközi szankciók azonban az orosz partner kiszállásához vezettek, így a finanszírozási és gyártási kötelezettségek nagy része a magyar tulajdonosokra hárult.
A működés veszteségessé vált, a vállalat felszámolási eljárás alá került, ami jelentősen befolyásolta a MÁV saját kocsijainak felújítását és fővizsgáztatását. Ezért a MÁV tavaly megvásárolta az üzemet, hogy „mentse a menthetőt”, de az újraindítás teljes körű végrehajtása időigényes és összetett feladat.
Mi áll most a megoldás középpontjában?
Vitézy a kairói tárgyalások kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az ügy rendezése nélkül a Dunakeszi Járműjavító nincs teljesen talpra állítva. Kiemelte, hogy a helyzet mind az egyiptomi, mind a magyar fél számára káros: a félkész kocsik állnak, a Járműjavító pedig korábban fizetésképtelenné vált. A miniszter kritikával illette az előző kormány intézkedéseit, amely szerinte olyan konstrukcióhoz vezetett, amely végül az államra és a MÁV-ra hagyta a tartozásokat és a működési problémákat.
„Az előző kormánytól örökölt kudarcot kell megoldanunk: az összeomlott egyiptomi vonatbiznisz és a földbe állt Dunakeszi Járműjavító ügyét” – írta Vitézy.
Helyi következmények és aggályok
Az üzem újraindítása közvetlen hatással van Dunakeszi foglalkoztatottságára: a források szerint az üzem körülbelül közel 800 embert foglalkoztatott. A helyi dolgozók, beszállítók és az ingázók számára fontos, hogy a karbantartási és fővizsgáztatási feladatok folyamatosan rendelkezésre álljanak, mert ezek hiánya a hazai vasúti járműállomány üzemképességét is érinti.
A MÁV közbelépése ugyan stabilizálta a helyzetet annyiban, hogy a felszámolás során az állam „visszavásárolta” az üzemet, de a teljes talpra állításhoz – a miniszter szavai szerint – nem elegendő a hazai beavatkozás: az egyiptomi szerződés sorsa rendezését, esetleges új finanszírozási konstrukciót vagy a projekt szabályszerű lezárását is meg kell oldani.
- 2020: a Dunakeszi Járműjavító privatizációja.
- 2022: orosz–ukrán háború kezdete, orosz partner távozása a projektből.
- 2025/2026: a cég felszámolási eljárása és a MÁV általi visszavásárlás.
Mit jelent ez a helyieknek?
Az ingázók és a város gazdasági szereplői számára kulcskérdés, hogy a Járműjavító mihamarabb stabilizálódjon. Folyamatos munkahelyekre és az üzemkapacitás helyreállására van szükség ahhoz, hogy Dunakeszi ne veszítse el ipari szerepét a regionális vasúti karbantartásban. A miniszter kairói tárgyalásai ugyanakkor azt jelzik, hogy a megoldás nem kizárólag helyi döntéseken múlik: nemzetközi partnerekkel és szerződési ügyek rendezésével lehet csak a teljes problémát kezelni.
| Probléma | Hatás |
|---|---|
| Félkész egyiptomi kocsik | Álló beruházás, finanszírozási kérdések |
| Felszámolás | Felfüggesztett fővizsgák, munkahelyi bizonytalanság |
| MÁV-vásárlás | Működés újraindítása, de lassú talpra állás |
A helyzet alakulása várhatóan a következő hetekben és hónapokban dől el: a kairói tárgyalásokon elért megállapodások vagy előrelépések közvetlenül befolyásolhatják a Dunakeszi Járműjavító kapacitásának helyreállítását és így a helyi munkaerőpiac kilátásait.
