Az alkotmányjogi panasz és a tét
Budaörs önkormányzata alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz még tavaly áprilisban: az önkormányzat azt kérte, hogy vizsgálják felül a 2025-ös központi költségvetés 2. mellékletének „Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályairól” szóló II. fejezet 1.5 pontját, valamint a szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására vonatkozó részeket. A beadványban külön szerepelt, hogy a 1/2025. (II. 11.) NGM-rendelet 1. számú mellékletének 481. pontja alaptörvény-ellenes, ezért visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg.
Mekkora a tét Budaörsnek?
A 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás mértékét a kormány minden településnél az adóerő-képesség és a lakosságszám alapján határozza meg. Az Orbán-kormány döntése értelmében 2026-ban 870 település fizeti be a hozzájárulást, a szándék szerint ezekből az összegekből kompenzálják a kevésbé tehetős önkormányzatokat.
Budaörs a sorban az élbolyban szerepel: a város tavaly 6,1 milliárd forintot fizetett be, és az idei adathalmaz szerint ez az összeg mintegy 400 millió forinttal nőtt, így megközelíti a 6,5 milliárd forintot. A polgármesteri hivatal korábban jelezte, hogy a város 24 milliárd forintos költségvetésének közel egynegyedét érinti a hozzájárulás.
- Tavalyi befizetés (Budaörs): 6,1 milliárd Ft
- Várható idei összeg: ~6,5 milliárd Ft (növekedés 400 millió Ft)
- Önkormányzati költségvetés: 24 milliárd Ft, amelynek mintegy negyedét vesztheti el a város)
Helyi vezetés álláspontja
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a korábbi sajtóközlések szerint törvénytelennek nevezte a most vitatott szabályt. Kiemelte, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”.
„A város 24 milliárd forintos költségvetésének negyedét vonják el ezen a jogcímen.”
Országos viszonyok: kik fizetnek a legtöbbet?
A kormányzat listája szerint a befizetések országos rangsorában Budapest áll az élen, a főváros 97,7 milliárd forintot fizet be. A további élmezőny:
| Hely | Település | Összeg (Ft) |
|---|---|---|
| 1. | Budapest | 97,7 milliárd |
| 2. | Győr | 13,1 milliárd |
| 3. | Debrecen | 12 milliárd |
| 4. | Székesfehérvár | 9,5 milliárd |
| 5. | Kecskemét | 7,6 milliárd |
| 6. | Budaörs | 6,1–6,5 milliárd |
Mit jelent ez a helyieknek?
A kérdés elsősorban a helyi közszolgáltatások és beruházások finanszírozását érinti. Az önkormányzatok saját bevételei — helyi adók, helyben döntött díjak — adják a működés és fejlesztés alapját; a szolidaritási hozzájárulás ebből von el. Budaörs esetében a polgármester által említett arányok alapján a megkötések érintik a közösségi beruházásokat, felújításokat és a szolgáltatások költségvetési hátterét. Az ingázókat és a mindennapi szolgáltatásokat használó lakosokat ez közvetetten érinti: ha kevesebb a fejlesztésre és fenntartásra fordítható forrás, lassulhatnak beruházások, vagy csökkenhet a szolgáltatások minősége.
Az Alkotmánybíróság döntése a jogi vitát zárhatja le, ugyanakkor a nagyobb kérdés továbbra is az, hogy a központi szabályozás milyen mértékben veszi figyelembe a helyi kötelezettségeket és a települések eltérő helyzetét. Budaörs esete rávilágít arra, hogy a költségvetési elvonások nemcsak számok a táblázatban: helyi iskolák, óvodák, közterületek és a város fejlődése múlik rajtuk.
