Aszályok többéves gazdasági lábnyoma
A klímaváltozás erősödése nyomán egyre gyakoribbá váló európai aszályok hatásai nem merülnek ki azonnali mezőgazdasági veszteségekben: a kutatások szerint a gazdasági kár több évre elnyúlhat, és összességében jóval nagyobb lehet, mint amit csak a közvetlen fizikai károk alapján számítanak.
A Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója, Schaffhauser Tibor szerint az egyik fő probléma, hogy a korábbi számítások gyakran csak az aszály időszakára koncentráltak. Az új tanulmányok viszont azt mutatják: az egyes aszályok hatásai a következő években is növelik a veszteséget — részben mert elmaradhatnak beruházások, részben mert az élelmiszerárak a betakarítási év után, az azt követő év első felében emelkednek markánsabban, és ez átterjed más ágazatokra is.
- Rövid távú hatás: az egy főre jutó GDP-növekedés az aszály évében visszaeshet.
- Hosszú távú hatás: a legnagyobb veszteségek gyakran a következő hat évben jelentkeznek.
- Mechanizmusok: beruházáscsökkenés, késleltetett árrobbanás az élelmiszernél, más ágazatokra átterjedő keresleti sokk.
Összehasonlítás és számok
A tanulmány rámutat: az Európai Környezeti Ügynökség hivatalos becslése szerint 1980 és 2020 között a szélsőséges időjárási események névleges gazdasági kára az Európai Gazdasági Térség 32 tagállamában 450–520 milliárd euró volt. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy ha a közvetlen károkon túl is számolunk, már egy-egy többéves aszályos periódus önmagában is hasonló nagyságrendű veszteséget okozhat.
| Időszak / Forrás | Becslés (euró) | Átváltás (példa: 1 EUR = 400 Ft) |
|---|---|---|
| 1980–2020, EEA hivatalos becslés | 450–520 milliárd € | 180 000 000 000 000–208 000 000 000 000 Ft |
| 2015–2018, súlyos aszálysorozat (tanulmányi becslés) | ~439 milliárd € | ~175 600 000 000 000 Ft |
Megjegyzés: a forintösszegek átváltási példát tartalmaznak; a tanulmány eredeti számításai euróban szerepelnek.
Következmények a gazdaságpolitikára nézve
A kutatás gyakorlati üzenete, hogy a döntéshozóknak nem elegendő az aszályok közvetlen agrárkárára készülniük. Ha beruházási döntések, finanszírozási feltételek és árazási mechanizmusok is érintettek maradnak évekig, akkor ez makrogazdasági növekedési pályákat változtathat meg: a tanulmány szerint egyes esetekben akár 2–3 százalékpont körüli, többéves GDP-növekedés-kiesés is előfordulhat — a tanulmány 2015–2018 esetében 2,72 százalékpont csökkenést számol.
Egy konkrét következmény: ha egy aszály miatt elmaradnak beruházások, azok hiánya nem tér vissza automatikusan az esőzések újraindulásakor. A beruházások visszaesése a termelékenység hosszabb távú romlásához vezethet, ami különösen problémás lehet azokon a területeken, ahol már amúgy is alacsony a tőkeintenzitás.
- Rövid távon élelmiszerár-emelkedés, később általános ársokkok.
- Középtávon elmaradó beruházások és lassuló termelékenység.
- Hosszú távon fenntarthatósági és versenyképességi kockázatok.
Az eredmények alapján a szakértők arra ösztönöznek, hogy a gazdaságpolitika tervezése során számoljunk a klímahatások többéves, halmozódó költségeivel: célszerű hosszabb horizontú stresszteszteket, beruházásösztönző mechanizmusokat és ársokkok elleni védőhálót kialakítani. Különösen fontos ez az agrárgazdaság és a vízügyi infrastruktúra esetében, de hatása átgyűrűzhet az egész nemzeti gazdaságra.
A tanulmány üzenete világos: az aszály nem egy egyszeri sokk, hanem olyan többéves gazdasági folyamatot indíthat el, amelyet a gazdaság szereplőinek és a döntéshozóknak együtt kell kezelniük.
