Az Egyensúly Intézet 2026‑os Településindexe alapján Veszprém a megyeszékhelyek rangsorában előrelépett: 52,3 ponttal az ország második legfejlettebb megyeszékhelye lett. A kutatás több mint 360 ezer nyilvános statisztikai adatot és 53 mutatót vizsgált, a vizsgálatba bevont települések száma pedig 3 154, továbbá Budapest 23 kerülete.
Mit mutatnak a számok?
A Településindex élmezőnyét Székesfehérvár vezeti 55,7 ponttal, Veszprém előtt végzett, míg harmadikként Eger szerepel 51,7 ponttal. A szerzők szerint Veszprém előrehaladásában az elmúlt évek gazdasági és kulturális erősödése játszott szerepet; a város így nemcsak turisztikai célpontként, hanem fejlettségi mutatók alapján is vidéki központként pozícionálható.
Az elemzés külön kitér a megye kisebb településeire is: Balatonfüred a 5 000–15 000 fős kategóriában országosan az első helyet érte el, indexértéke 44,1 pont. A jelentés megjegyzi, hogy Balatonfüred nem csupán a kategória leggazdagabb paramétereiben szerepel jól, hanem 2014 óta 16,9 ponttal javított összteljesítményén.
Helyi közösségek és a térségi fejlődés
A Településindex nem csak a nagyvárosok helyzetét tükrözi: a 5 000 fő alatti települések között Nemesvámos a harmadik legdinamikusabban fejlődő település lett, amely 7,7 ponttal javított 2014 óta. A jelentés Balatonfüred teljesítményét a minőségi turizmushoz és tudatos városfejlesztéshez köti, és rámutat arra, hogy a helyi vonzerők — például a vendégéjszakák növekedése — jelentős hatással vannak a települési rangsorokra.
- Kutatási alap: több mint 360 000 adat, 53 mutató
- Vizsgált egységek: 3 154 település + Budapest 23 kerülete
- Veszprém pontszáma: 52,3 (2. hely megyeszékhelyek között)
Mi hajtja az előrelépést?
A Településindex a fejlettséget több dimenzióban méri: gazdasági mutatók, turizmus, lakhatás, önkormányzati költések és infrastrukturális adatok egyaránt szerepelnek az értékelésben. A jelentés kiemeli, hogy Balatonfüred esetében az eltöltött vendégéjszakák száma, a lakásárak és az önkormányzati kiadások voltak a legfontosabb húzómutatók. A szerzők a veszprémi előrelépést részben a város kulturális és gazdasági megerősödésével magyarázzák.
| Hely | Település | Pontszám |
|---|---|---|
| 1. | Székesfehérvár | 55,7 |
| 2. | Veszprém | 52,3 |
| 3. | Eger | 51,7 |
Gyakorlati következmények helyben
A rangsor javulása helyi szempontból többféle hatással járhat: növelheti a befektetői érdeklődést, erősítheti a turisztikai promóciót, és legitimitást adhat a városi fejlesztési elképzeléseknek. Ugyanakkor a listák mögötti adatokra támaszkodó tervezéshez szükség van a részletes mutatók ismeretére: mely ágazatok húznak, hol vannak strukturális hiányosságok, és mely települések igényelnek célzott támogatást a kiegyensúlyozott fejlődéshez.
A Településindex eredményei érdemi vitát is kiválthatnak a helyi döntéshozók között: hogyan oszthatók el a fejlesztési források, mely beruházások szolgálják a legeredményesebben a versenyképesség növelését, és miként lehet a turizmus előnyeit a helyi lakosság javára strukturálni. A rangsor ugyanakkor eszköz is: segít megmutatni, hol jó az irány, és hol szükséges további lépések sorozata.
Összegzésként: a 2026-os Településindex Veszprém számára kedvező helyezést hozott, miközben a megye kisebb települései — például Balatonfüred és Nemesvámos — dinamikus javulása rámutat a térségi fejlődés sokszínűségére. A következő években a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a jó eredmények hogyan ültethetők át tervezett, fenntartható fejlesztésekbe és beruházásokba.
