Mintegy 2,4 millió afgán lány nem juthat hozzá középfokú oktatáshoz azóta, hogy a tálibok öt évvel ezelőtt ismét hatalomra kerültek – közölte az UNESCO kedden. A szervezet figyelmeztetése szerint a tilalom visszafelé fordítja az elmúlt évtizedek oktatási előrehaladását, és hosszú távú társadalmi, gazdasági következményekkel fenyeget.
A számok és a trend
Az UNESCO jelentése szerint 2026-ban körülbelül 2,4 millió lány nem részesülhet középfokú oktatásban, ami 200 000-rel több az egy évvel korábbinál. A szervezet riasztó előrejelzése alapján, ha a korlátozások fennmaradnak, 2030-ra majdnem 4 millióra nőhet a középiskolától megfosztott lányok száma.
| Év | Iskolából kimaradó lányok (UNESCO) |
|---|---|
| 2021 | kb. 1 000 000 (a középiskolába járó lányok száma elérte az egymilliót) |
| 2026 | 2 400 000 |
| 2030 (előrejelzés) | közel 4 000 000 |
Emberi jogi és oktatáspolitikai következmények
Az UNESCO hangsúlyozza, hogy Afganisztán az egyetlen ország a világon, ahol hivatalosan is megtiltották a nők és lányok számára a közép- és felsőfokú oktatást. A szervezet szerint ez a gyakorlat „két évtized oktatási eredményeit semmisíti meg”, és alapvető emberi jogok megsértését jelenti.
„Az afgán nőknek és lányoknak joguk van a tanuláshoz, ez alapvető emberi jog. Joguk van dolgozni, és szabadon mozogni anélkül, hogy kíséretre vagy megfigyelésre kényszerítenék őket, vagy közösségeikben tiltásokkal szembesüljenek” – mondta Hoda Jaberian, az UNESCO sürgősségi oktatási programjának koordinátora.
A jelentés rávilágít arra is, hogy a lányok kizárása egy szélesebb oktatási válság része. Az általános iskolás korú gyermekek több mint fele egyáltalán nem jár iskolába, míg a tízévesek több mint 90 százaléka nem képes elolvasni egy egyszerű szöveget. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a középfokú oktatásból kizárt lányok problémája nem elszigetelt, hanem egy rendszerszintű visszalépés eleme.
Miért fontos ez nemzetközi szinten?
- A lányok oktatásához való hozzáférés korlátozása hosszú távon aláássa a gazdasági és társadalmi fejlődést: csökken a munkaerő-piaci esély, romlik az egészségügyi és társadalmi mutatók alakulása.
- A tiltás generációkat érint: ha a középfokú oktatás megszűnik, az új generációk esélyei jelentősen romlanak, és nő a társadalmi kirekesztés kockázata.
- A nemzetközi közösség felelőssége a figyelem fenntartása és a diplomáciai, humanitárius eszközök alkalmazása a helyzet javítása érdekében – áll az UNESCO felhívásában.
Az UNESCO felszólította a tálib vezetést, hogy azonnal és feltételek nélkül állítsa helyre a lányok és nők oktatáshoz való jogát. A szervezet továbbá arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy ne fordítsa el a tekintetét Afganisztán helyzetéről, és növelje a támogatást azon programok számára, amelyek a tanuláshoz való hozzáférést igyekeznek fenntartani vagy alternatív formában biztosítani.
A dokumentum emlékeztet arra is, hogy 2011-ben, a tálibok első uralma idején nagyon kevés lány járt középiskolába; a 2021-ig tartó évtizedben azonban a helyzet javult: a középiskolába járó lányok száma megközelítette az egymilliót. Ezt az előrelépést most gyors visszalépés követi, amelynek hatásai jóval túlmutatnak az oktatási statisztikákon, és az afgán társadalom viszonyrendszerét, gazdasági kilátásait is befolyásolják.
Az UNESCO jelentése egyértelmű: a lányok és nők oktatáshoz való joga nem csupán oktatáspolitikai kérdés, hanem alapvető emberi jogi és fejlesztéspolitikai probléma, amely nemzetközi együttműködést és sürgős cselekvést igényel.
