Az idei egyetemi felvételi eljárást előre megtervezték, a szabályokat időben közzétették, és bevezették a felvételi szigorúbb minőségellenőrzését — mondta Nguyễn Tien Thao, az Oktatási és Képzési Minisztérium Felsőoktatási Osztályának igazgatója a Tin Tuc va Dan Tocnak adott interjúban. A minisztérium még 2025. november 3-án kiadta a 2026-os alkalmazási tervet, a Felvételi Szabályzatot pedig 2026. február 15-én tették közzé.
Alapkövetelmény és szakponthatárok
Az alapvető változás, hogy a jelentkezőknek immár legalább 15 pontot kell elérniük a középiskolai érettségi három tantárgy kombinációjából. Ezen felül a képzőintézmények határozzák meg és hozzák nyilvánosságra az adott szakok minimális minőségbiztosítási küszöbértékét. Néhány szakterületre meghatározott küszöbértékek:
- Egyetemi szintű tanárképzés: 20 pont
- Testnevelés, zenei és képzőművészeti nevelés: 19 pont (három kulturális tantárgy kombinációjából)
- Főiskolai szintű kisgyermekkori nevelés: 17 pont
- Orvostudomány és fogászat: 22 pont
- Hagyományos orvoslás és gyógyszerészet: 20 pont
- Ápolás, megelőző orvoslás, szülésznőség és kapcsolódó orvostechnológiai területek: 18 pont
- Jogi terület: 20 pont
| Szakcsoport | Minimális pont |
|---|---|
| Általános felvételi minimum | 15 |
| Tanárképzés (egyetemi) | 20 |
| Orvostudomány, fogászat | 22 |
| Jogi terület | 20 |
Digitális alapokra helyezett eljárás
A felvételi adminisztrációt egyre inkább "
adatkezelési folyamatként szervezik": a jelentkezők 100%-a online regisztrál, a jelentkezések elbírálása, a díjak befizetése és a beiratkozási regisztráció mind digitális rendszeren keresztül zajlik. A jelentkezési díjak befizetését idén a Nemzeti Közszolgálati Portálon keresztül dolgozzák fel, az adatok tisztítása és ellenőrzése pedig kötelező lépés a töredezett fájlok helyett.
Az igazgató szerint a korai tervezés lehetővé tette, hogy az intézmények több időt kapjanak saját felkészülésükre és a nyilvános tájékoztatásra, valamint a jelöltek nagyobb kontrollt gyakorolhassanak választásaik felett.
Lehetséges hatások és kérdések
A magasabb szakponthatárok és a digitális átállás több következményt vetnek fel. Egyrészt a szakokhoz kapcsolódó szigorúbb követelmények segítenek a képzések minőségének érvényesítésében, másrészt azonban felmerül a kérdés, miként érintik ez a vidéki vagy technikai nehézségekkel küzdő jelentkezőket, akik számára a teljes online adminisztráció hozzáférési akadályokat jelenthet.
Az intézményi autonómia jegyében meghatározott szakminimumok átláthatósága és következetes érvényesítése kulcsfontosságú lesz a felvételi rendszer legitimációjához. Egyfelől a középszintű általános minimum (15 pont) biztosít egy bázist, másfelől az emelt szakponthatárok a kereslet és kínálat, valamint a munkaerőpiaci elvárások tükrében alakíthatják a felvételi eredményeket és a képzési szerkezetet.
Az adatvezérelt adminisztráció javíthatja a feldolgozás hatékonyságát és átláthatóságát, ugyanakkor külön figyelmet igényel az adatok védelme, a technikai redundancia és a hibakezelés rendszereinek kiépítése, hogy elkerüljék a rendszerhibák miatti jelentkezési és beiratkozási problémákat.
Összességében a 2026-os szabályozási csomag előkészítettsége és a digitális elemek kiépítése előrelépés lehet a felsőoktatási felvételi modernizációjában, de a végső hatásokat elsősorban az fogja meghatározni, hogy az intézmények és a folyamatot használó diákok miként tudnak alkalmazkodni az új követelményekhez.
