Az ügyészség szerdán három külön közleményben kezdeményezte három országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy vádat emelhessen ellenük – közölte a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyészhelyettes. A kérelmek eltérő ügyekre vonatkoznak: lopás, hivatali vesztegetés elfogadása és hűtlen kezelés gyanúja szerepel a vádak között.
Kit érintenek az indítványok?
A közlemények szerint Magyar Péter ellen lopás gyanúja miatt indítványozta az ügyészség a mentelmi jog felfüggesztését. Az ügyészség állítása szerint a politikus 2024 júniusában egy budapesti szórakozóhelyen elvette egy férfi mobiltelefonját, majd később a Dunába dobta, miután zavarta, hogy a férfi videózta őt a helyszínen és az utcán.
Seszták Miklós esetében az ügyészség a Volánbusz-ügyhöz kapcsolódóan hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt kért mentelmi jog felfüggesztést. A közlemény nem részletezte a nyomozás további konkrétumait a sajtóanyagban szereplő összefoglaló szerint.
Továbbá az ügyészség kérvényezte Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését is az úgynevezett NKA-ügyben, ahol hűtlen kezelés gyanúja áll fenn. Erről szintén külön közleményben adott tájékoztatást a legfőbb ügyészhelyettes.
Az Országgyűlés dönt
A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés hoz döntést; a képviselők ellen indított büntetőeljárások további sorsa attól függ, hogy a parlament hozzájárul-e a nyomozás folytatásához és esetleges vádemeléshez. A közlemények megjegyzik, hogy a három mostani indítvány nem az első ilyen esetek egyike: egy nappal korábban az Országgyűlés már felfüggesztette Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi jogát – erről a sajtóanyag is megemlékezett.
- Magyar Péter – lopás gyanúja (mobiltelefon eltulajdonítása és vízbe dobása, 2024. június, budapesti szórakozóhely).
- Seszták Miklós – hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények (Volánbusz-ügy).
- Hankó Balázs – hűtlen kezelés gyanúja (NKA-ügy).
A parlamenti eljárás menete jogilag szabályozott: a mentelmi jog felfüggesztését kezdeményező ügyészségi indítványt a háznapirend szerint tárgyalják, és egyszerű többséggel lehet dönteni róla. A döntést követően az ügyészség folytathatja a nyomozást, majd a bizonyítékoktól függően vádemelést terjeszthet elő az illetékes bíróságon.
| Képviselő | Gyanú | Ügy megnevezése |
|---|---|---|
| Magyar Péter | Lopás | - |
| Seszták Miklós | Hivatali vesztegetés elfogadása és egyéb bűncselekmények | Volánbusz-ügy |
| Hankó Balázs | Hűtlen kezelés | NKA-ügy |
Politikai és jogi következmények
A mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezése politikai következményekkel is jár: egy parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése gyengítheti az érintett politikus pozícióját, és befolyásolhatja frakciója belső dinamikáját. Ugyanakkor a mentelmi jog nem személyes privilégium a politikai életben, hanem az országgyűlési munka zavartalanságát szolgáló jogintézmény, amelyet a súlyos büntetőeljárások esetén a nemzetközi és hazai jogrend egyaránt felülvizsgálhat.
A mostani indítványokból nem következik automatikusan bűnösség; a vádemelés és az esetleges elmarasztaló ítélet előtt a jogi eljárásokon a bizonyítékokat kell értékelni. Az ügyészség kezdeményezése azonban felgyorsíthatja a folyamatot, ha az Országgyűlés hozzájárul a nyomozás folytatásához.
A parlament közeljövőben várható döntéseit és az ügyek további jogi menetét figyelemmel kell kísérni, mivel mindhárom eset jelentős hatással lehet az érintett képviselők politikai pályájára és a parlamenti erőviszonyokra.
