A kisebb kereskedelmi vállalkozásokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) riadót fújt: egy friss adatsor és a szervezet elemzése szerint a kiskereskedelmi boltok tömeges bezárása komoly kockázat a vidék ellátására és a kis- és középvállalkozások (kkv) túlélésére.
A számok és a fő aggályok
A rendelkezésre álló adatok szerint 2025-ben 2 713-mal kevesebb üzlet működött, mint egy évvel korábban; a megszűnt egységek között 913 élelmiszer- vagy élelmiszer-jellegű bolt található. Az MNKSZ főtitkára, Neubauer Katalin szerint ezek az adatok megerősítik a szervezet korábbi figyelmeztetéseit.
„Nincs több idő a várakozásra, az árrésstopot valamennyi érintett termékkörben haladéktalanul ki kell vezetni”
A szövetség álláspontja szerint az árrésstop – amely a nagy láncok működését közvetlenül érinti – végső soron a kisméretű helyi boltoknak okozza a legnagyobb fájdalmat, mert ezek jellemzően nem közvetlenül a termelőktől, hanem nagykereskedőkön keresztül szerzik be a készletet, így beszerzési áraik már több közvetítői többletet tartalmaznak.
Miért különösen veszélyes ez a vidék számára?
A bezárási hullámot az MNKSZ elsősorban a kisebb településekre korlátozódó problémaként írja le: sok faluban a helyi bolt nem csupán kereskedelmi egység, hanem a mindennapi ellátás alapfeltétele. Ha ezek az üzletek eltűnnek, azzal a következők romlanak:
- az idősek és az autóval nem rendelkező háztartások hozzáférése az alapvető élelmiszerekhez;
- a helyi munkahelyek és a járulékos szolgáltatások (pl. helyi beszállítók) megmaradása;
- a település élhetősége — a bolt ugyanúgy részét képezi a helyi infrastruktúrának, mint az iskola vagy egészségügyi ellátás.
Az MNKSZ üdvözölte ugyan a kormány vidéki fejlesztéseket célzó Széchenyi István Programját, de felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztési források önmagukban nem elegendők, ha közben eltűnnek a helyi boltok, amelyek a mindennapi élet alapját képezik.
Kkv-k rejtett sérülékenysége
A kifejezetten kis árbevételű vállalkozások (éves árbevételük egymilliárd forintnál alacsonyabb) ugyan nem feltétlenül tartoznak az árrésstop hatálya alá, de közvetetten ők is szenvednek. Méretükből adódóan nem tudják kihasználni a közvetlen termelői beszerzést, és a beszerzési láncban rejlő többletköltségek miatt nehéz versenyezniük a nagy láncok fogyasztói áraival akkor sem, ha saját árrésükön spórolnának.
Ebből következik, hogy a szabályozási intézkedések, bár elsődleges céljuk lehet a fogyasztói árak kordában tartása, torz mellékhatásokat hozhatnak a beszállítói láncban lévő kkv-kra nézve. A szervezet arra figyelmeztet: a szabályozás kivétel- vagy ellensúlymechanizmusok nélkül növelheti a helyi kereskedelem kiszorulásának ütemét.
| Mutató | Év/Adat |
|---|---|
| Üzletek száma csökkenése | 2 713 (2025, éves változás) |
| Megszűnt élelmiszerbolt | 913 |
Lehetséges következmények és teendők
A rövid távú következmények között szerepelhet az alapellátás romlása a kisebb településeken, a vásárlói választék beszűkülése és a helyi gazdaságok jövedelemvesztése. Hosszabb távon az elnéptelenedés vagy a települések vonzerejének csökkenése is fennálló kockázat lehet, ha a napi szolgáltatások sorra megszűnnek.
Az MNKSZ javaslata, hogy az árrésstopot vezessék ki a szabályozás alól, és a politika alakítson ki kompenzációs, támogatási vagy logisztikai intézkedéseket, amelyek a kisméretű forgalmazók beszerzését és versenyképességét segítik. A vitába ugyanakkor beletartozik a fogyasztói árak védelmének kérdése is: a döntéshozóknak egyszerre kell mérlegelniük az életszerű üzleti feltételek és a lakosság vásárlóerejének védelmét.
Az adatok és a szervezeti figyelmeztetések alapján egyértelmű, hogy a kormányzati és szakmai intézkedések hiánya vagy nem kellő finomságú alkalmazása a kiskereskedelem struktúráját és a vidék mindennapi ellátását hosszabb távon is károsan befolyásolhatja.
